Tolna Megyei Levéltári Füzetek 12. Tanulmányok (Szekszárd, 2009)

Aradi Gábor: Adalékok Tamási mezőgazdaságának 19. századi történetéhez

Termény- és állatszállítás Tamásiból az állatokat a 19. század nagy részében lábon hajtották a vevőkhöz. Például még 1893-ban is marhahajtásra használták a Dombóvár-Tamási törvényhatósági, nagy forgalmú utat. A szállítást megkönnyítő és meggyorsító vasútvonal csak a század utolsó évtizedében épült meg, de ekkor mindjárt kettő is. Az egyik, a keszőhidegkút-gyönk-tamási helyiérdekű vasút 1893. november 27-én készült el. Másnap a község vezetői ünnepélyesen fogadták az addigra felépült indóháznál az első vasúti kocsit. Az állomás neve Tamási-Miklósvár lett. Habár ez a vonal volt a Tolna megyei vicinális vonalak közül legrövidebb, mégis nagy jelentőséggel bírt, mert Tamásit, mint Nyugat-Tolna gazdasági központját kapcsolta be az országos hálózatba.

163 A másik, a Győr-Veszprém-Dombóvár helyiérdekű vasútvonal, amely érintette Tamásit, 1895. december 29-ével nyílt meg a forgalom előtt. E vasútvonal jelentőségében messze felülmúlta a keszőhidegkút-gyönk-tamási helyiérdekű vasutat. A forgalom megindulása utána hamarosan kiderült, hogy 29%-kal rövidebb úton jutnak el a gabonás vagonok Tamásiból Dombóvárra. Ennek következtében a Tamásit a fővonalhoz csatlakoztató rövid mellékvonalon csak darabáru-forgalom maradt.

164 A veszprém-dombóvári vasút fontosságát Tamási akkori vezetői is felismerték. Még a tervezés időszakában a törvényhatóság azon kérdésére, miszerint mi lenne előnyösebb a község számára a dombóvár-tamási műút vagy az Veszprém-Dombóvár vasútvonal kiépítése, egyöntetűen a vasút mellett voksolt a képviselő-testület. A szavazás indoklásában leírták a képviselők, hogy ez nemcsak a község, de az egész járás számára előnyösebb lenne. „Felsőireg és ERDŐSI 1983. 291. p. TMÖL TJFI 8206/1893. 8427/1893. TNI SZJ. Uo. 292-293. 298. p. 301. p. Mindkét vasút esetében kártalanították azokat a földtulajdonosokat, akiknek birtokán keresztül ment a vasútvonal. Az első esetben ölenként 10 és 20 krajcár közötti kártérítésről állapodtak meg a felek, a veszprém-dombóvári vasút építése alkalmával, a kisajátított területek öle után 40 krajcárt kaptak a birtokosok. TMÖL TKI KTJ 5/1893/5, 1897. máj. 5. jkv./4.