Tolna Megyei Levéltári Füzetek 12. Tanulmányok (Szekszárd, 2009)

Aradi Gábor: Adalékok Tamási mezőgazdaságának 19. századi történetéhez

Az iskola kiadásainak fedezéséhez emelni kellett volna a községi pótadót, azonban a lakosság a mindennapi legszükségesebb kiadásait is alig tudta fedezni. Az adó „emelése a lakosság teljes megsemmisülését vonhatná maga után, — jövedelmi forrása nincsen, mert a legtöbbet jövedelmező szőlőket a filoxéra teljesen elpusztította... "

U1 A jövedelmi forrás kapcsán közbevetőleg meg kell jegyezni, hogy a feudális kötöttségek alól felszabaduló parasztságnak jelentős bevétele volt saját termésű, palackozott borának eladásából. Az árusítás mikéntjéről 1868-ban kiadott belügyminiszteri körrendelet intézkedett, felszólította a vármegyéket az erre vonatkozó szabályrendeleteik megalkotására. Tolna vármegye szabályrendelete 272/1875. szám alatt született meg, mely szerint a szőlőtulajdonosok iparengedély nélkül árulhatták boraikat. Természetesen igazolni kellett többek között, hogy a bor saját termés, be kellett jelenteni az eladni kívánt mennyiség nagyságát, az árusítás helyét.

118 Az eladandó palackot parafa dugóval (és nem pl. kukoricaszárral) kellett lezárni, melyre viasznak és saját pecsétnek is rá kellett kerülni. Fontos előírás volt, hogy a palackot árusító szőlősgazda nem „kocsmáztathat", azaz „sem, álló sem ülő vendéget" nem fogadhat.

119 Ennek a szabálynak a betartására a regálébérlők gondosan vigyáztak. Az 1880-as évek közepén Drenovits István és Kandi János birtokolták Tamásiban ezt a jogot. Erdekeik megsértése miatt többször panaszt emeltek a hatóságnál. 1884-ben Marton Antalt azért jelentették fel, mert Marton a neki fateknőt készítő cigányoknak adott egy korsó bort a saját udvarán. 1886-ban Kurucz Mihályra, tamási féltelkes szőlős gazdára tettek panaszt, aki borát lepecsételt palackokban árulta. Ez nem szabályszerűen történt, mert Kurucz a háza előtt, illetve kocsin látott vendégül 15-20 embert „korcsmaszerűleg". A felsőbb hatóság az ügyek kivizsgálása után Martont felmentette, míg Kuruczot megbüntette.

120 117 TMÖL TNI KTJ 1897. jún. 27/1. 118 Ez nem lehetett községen kívül eső terület, illetve szőlőben fekvő tanya. 119 TMÖL AI 2189/1875, 1868 júl. 7-én kiadott belügyminiszteri 13713. sz. körrendelet. 120 TMÖL TJFI 5676/1884, 4450/1886.