Tolna Megyei Levéltári Füzetek 12. Tanulmányok (Szekszárd, 2009)

Aradi Gábor: Adalékok Tamási mezőgazdaságának 19. századi történetéhez

Visszatérve a fíloxéravész utáni állapotok elemzéséhez, meg kell állapítani, hogy nemcsak a szőlőbirtokosok kerültek hátrányos helyzetbe. A szőlők pusztulása napszámosok tömegét fosztotta meg munkájától, ugyanis az egymást követő, földmívelésügyi miniszter által kiadott rendeletek azt is megtiltották, hogy a járványos zónába került napidíjasok máshol munkát vállaljanak. Akkor, amikor Dunaszentgyörgy község szőleiben filoxérát találtak, azonnal kiadtak 1888. február 19-én egy rendeletet, mely az ilyen esetekben kötelező érvényű utasításokat tartalmazta. Ebben többek között megtiltották, hogy az itt dolgozó munkásokat máshol alkalmazzák, mert ruhájukon, de főleg szerszámaikon az alig látható rovarokat elhurcolhatják.

121 A munkahiány és a nagymértékű elszegényedés miatt Tolna megyéből megindult a kivándorlás Szlavóniába. A hatóságok által készített statisztika szerint 1891 júniusa és 1893 áprilisa között, a filoxéra következtében beállott anyagi romlás miatt összesen 340 család (618 fő) vándorolt ki a megyéből. A kivándorlók alig több mint egyharmada (116 család) a dombóvári járásból került ki. A járáson belül legtöbben Tengődről

122 (15 család), Kocsoláról (12 család), Felsőiregről (15 család), Kónyiból (11 család) keresett máshol megélhetést. Tamásiból 4 család vándorolt ki. Feltételezhető azonban, hogy nem mindenki került oly messzire korábbi lakhelyétől, sőt Tolna megyében maradt. A nemzetközi tapasztalatok alapján, a magyar szakemberek is felismerték, hogy a homoktalaj immunis a filoxéra betegségre. Ilyen talajréteg Tolna megyében a Kapós völgyében, Szekszárdtól északra a Sió és a Duna medre közti területen fordult elő. Ezeken a területeken a hatóságok, egyesületek támogatták a szőlőtelepítést - pl. a Paks melletti Gyapa térségébe, a Tolna megyei gazdasági egyesület javasolta elszegényedett családok telepítését - és engedélyezték a szőlővesszők szállítását.

123 121 TMÖL TJFI 3764/1888. Földmívelés-, Ipar-, Kereskedelmi miniszteri rendeletek: 30180/VI. 1888. június 20., 5455/1888, 45915/VI. 1888. szeptember 3. 122 Tengőd ekkor még Tolna megyéhez tartozott. Csak 1950. február elsejével csatolták Bedegkérrel és Kányával Somogy megyéhez. 123 TMÖL TJFI 4259/1893., AI 747/1872. A szőlővesszők szállítását azonban csak ellenőrzés mellett lehetett megtenni egy idő után.