Tolna Megyei Levéltári Füzetek 12. Tanulmányok (Szekszárd, 2009)

Aradi Gábor: Adalékok Tamási mezőgazdaságának 19. századi történetéhez

Aradi Gábor ADALÉKOK TAMÁSI MEZŐGAZDASÁGÁNAK 19. SZÁZADI TÖRTÉNETÉHEZ Szolgaságból a szabadságba Tulajdonviszonyok változása a 19. században ,,A' tamásiak többnyire földmív élésből élnek, 's mivel felette nagy telkeket foglalnák el szőllőhegyeik, azok is, kik mesterséget tanultak, földmívelés 's szőllő munkával töltik idejüket. " Állapítja meg Szalay Antal Tamásiról írt helytörténeti munkájában. Véleménye szerint kevés azonban a munkáskéz, ezért a legszebb hegyek parlagon vannak. Ebből mind a lakosoknak, mind az uraságnak sok kára származik. Nincs ára a szőlőhegynek, a legszebb helyen lévő tágas kiterjedésű szőlőt is 1000 forinton

2 meg lehet venni, „...olly kiterjedésű szöllők, mellyek máshol két három száz akót adnak, itt jó termés legyen[,] ha hatvant vagy százat nyújtanak" Ellenben az 1829. évi bor egészen jó termés volt (14000 akó). Tamási történetéről, tudomásom szerint két monografikus igényű könyv jelent meg: KOWTYtJ 1979. és TARJÁN 2001. Habár mindkét szerző, mint tamási lokálpatrióták nagy szorgalommal és odaadással kutatták a település múltját, a gazdaságtörténetről, ezen belül a mezőgazdaságról keveset szólnak. Fontos információkat szerezhetünk a település múltjáról Papp István (PAPP 2000.) munkájából is, aki kutatásait kiterjesztette a volt Tamási járás egész területére. A 19. század első felének mezőgazdaság-történetéhez haszonnal forgatható Szalay Antal (SZALAY 1830.) műve is. A cikk újra nyomtatásban, 2007-ben K. Németh András jóvoltából ismét megjelent. A szerkesztő - K. Németh András - jól hasznosítható bevezetéssel és jegyzetekkel látta el Szalay munkáját. A továbbiakban erre a kiadásra (SZALAY/ K. NÉMETH 2007.) hivatkozom. 2 Az ezüstalapú forint 1750-től 1892-ig, az aranyalapú valuta bevezetéséig volt a Habsburg Birodalom, majd az Osztrák-Magyar Monarchia elsődleges törvényes fizetőeszköze. Két fő típusa 1750-1857 között az úgynevezett konvenciós forint, azután pedig az osztrák-értékű forint. Az előbbi 60 krajcárt ért, az utóbbi 100 krajcárral volt egyenértékű WP. 3 1 magyar akó= 54,3 liter.