Tolna Megyei Levéltári Füzetek 12. Tanulmányok (Szekszárd, 2009)
Aradi Gábor: Adalékok Tamási mezőgazdaságának 19. századi történetéhez
Szalay véleménye szerint megfelelő trágyázás mellett kiváló termékenységi! földeket müveinek a tamási lakosok. A lakosok szépen gondozott, felosztottan használt legelőiken szarvasmarhákat, csikókat nevelnek, s ezeket eladva fizetik adójukat. Szép bevételhez jutnak a bor eladásából is, sőt a szorgalmasabbak gabonát is piacra visznek. „Az utolsó öszveírás (ez valószínűleg az 1828-as lehetett) szerint vagyon 945 szarvas-marha, 591 ló, 's 666 sörtvés; juhokat itt a ' jobbágyok nem tarthatnak, hanem az uraságnak vágynak igen szép 's nemesített birkái 2500." „ Tamási adója a jobbágytelek után fizetett adó (contributió) : 1521 Ft, a megyei adó (domestica): 1751 Ft (pengőpénz)". így jellemzi Szalay Antal, tamási plébános - Tamási első helytörténetírója - a települést az 1830-as évek elején. 4 Az olvasó számára nyilvánvaló, hogy milyen változásra utal a tanulmány alcíme. Az Osztrák Császárság egyik koronaországában, Magyarországon is, hosszú évtizedek küzdelme, vajúdása után megindult az úrbéri viszonyok felszámolása. A reformkori apró lépések után, az 1847 végén meginduló rendi országgyűlés, 1848 tavaszán, a nemzetközi és a magyar forradalmi események hátszelével eltörölte az úrbériséget. A szabadságharc leverése, ha lelassította is, de nem szakította meg ezt a folyamatot. A neoabszolutizmus idején, a volt jobbágyok megváltással ugyan, de megszabadultak az úrbéri szolgáltatások alól. Ez a változás, ez is köztudott, alapvetően módosította a mezőgazdasági termelés feltételeit. Egy 1857 nyarán készült jelentés megállapította, hogy az úrbéri kötelék megszüntetése nagyon jótékony hatással volt a mezőgazdaságra, mivel a paraszt egész munkaerejét saját földjének szentelhette. A legelőszétválasztás révén a vetésterület megnövekedett. Azt is megállapította még a jelentés, hogy földet általában a tulajdonos művelte meg, bérbeadás kevéssé történt. 5 „Tamási ...az Eszterházy hercegség Majorátust Ozorai Uradalmához tartozik. " 6 Tamásin kívül még két mezőváros, Ozora és Pincehely, valamint Szokoly, Tótkeszi, Kónyi, Tengőd, Értény, 4 SZALAY/ K.NÉMETH 2007. 31-33. p. 5 ÉVSZÁZADOKON ÁT 1985. Tolna Megye leírása Forrás: TMÖL MI V. D. 962/1857. fogalmazvány. (Németből fordítás.) VI/58. 1857. június 8. 130. p. 6 SZALAY/ K. NÉMETH 2007. 18. p.