Tolna Megyei Levéltári Füzetek 12. Tanulmányok (Szekszárd, 2009)

Steib György: Sztrilich Lajos

pedagógiai és előadói adottságai, „néporvosi" mentalitása, és gyakorlata a trachoma gyógyításában. Neki és feleségének ez lett a „gyermekük"; a trachoma elleni küzdelem, a trachoma felszámolása. „Ez a főorvos azok közé a csendes, makacs falusi emberek közé tartozott - írta Baktai Ferenc, a Népszava 1969. augusztus 20-i számában -, akik a maguk kis múlt századi ízlését, kredences ebédlőjét, kopott bőrtáskáját soha nem adták fel, de a betegeikért rettenetesen tudnak verekedni. " A trachomagondozó megtelepedése idején Bonyhádnak jó egészségügyi ellátottsága volt. A mintegy 7000 főt számláló nagyközségben 5-6 általános praxisú magánorvos, valamint fogorvos, állatorvos tevékenykedett. Lábady Antal, belgyógyász szakorvosi képzettséggel rendelkezett, Bese Ádámnak röntgengépe volt. Jó szakgárdával, zöldkeresztes csecsemőgondozó működött. Sztrilich Lajos megjelenésével a szembetegek, szemsérültek ellátása, a szemüvegrendelés lehetősége is megteremtődött.

41 Sztrilichnek egy üresen álló házat kellett átalakítania úgy, hogy az alkalmas legyen gyógyításra. Az épület mintegy 400 m

2 -, a kert 682 Döl nagyságú volt. Célkitűzéseiket az alábbiak szerint határozta meg: I. Kutatás 1. Felkutatni és pontosan megismerni a terület trachomas betegeinek számát. 2. Kutatni a betegséggel kapcsolatos szakirodalmat. II. Gyógyítás Kialakítani és meghatározni a gyógyítás metódusait és a gyógyszerezést. 41 Bonyhád emberorvosi ellátottsága 1950-ben az alábbi volt: Benedek János járási tiszti orvos, Bese Ádám ügyvezető községi orvos, Bács László II. községi orvos, Bese Ferenc magánorvos, Bakács Miklós magánorvos, Hegedűs Adámné magánorvos, Lábady Antal magánorvos, Csánki Dezső magánorvos, Tűrje István OTI-orvos, Lélek István OTI-orvos, Hegedűs Ádám OTIorvos, a tüdőbeteggondozó intézet vezető főorvosa, Sztrilich Lajos a trachomagondozó intézet vezető főorvosa.