Tolna Megyei Levéltári Füzetek 12. Tanulmányok (Szekszárd, 2009)

Gonda Gábor: A nemzethüséget vizsgáló bizottságok és tevékenységük Tolna vármegye Völgységi járasában

jóhiszeműséggel járt el, akkor is marad még számos problematikus kérdés. Hiszen egyaránt tagnak minősítették azt, aki a Volksbundba (VDU), annak 1938-as legalizálását követően, mint öntudatos magyarországi német belépett (aki ettől még nem feltétlenül, sőt a legritkább esetben azonosult a nemzeti szocializmussal), és azt, aki egy német nyelvű kalendárium átvételét aláírásával igazolta, nem sejtve, hogy ezzel tudta és akarata nélkül létesített (egyébként teljesen fiktív) VDU-tagságot. Vagy éppen támogatónak könyvelték el azt, aki egyszer puszta kíváncsiságból kilátogatott egy falusi VDU-rendezvényre, elment egy VDU által szervezett táncmulatságra, szakmai érdeklődésből részt vett egy, a VDU égisze alatt tartott gazdatovábbképző tanfolyamon, netán egy fedél alatt lakott VDU-tag rokonával.

36 Le kell vonnunk tehát a konzekvenciát, hogy a rendelet, akármennyire is árnyaltan igyekezett közelíteni a problémához, és akármennyire is a differenciált elbírálás szándéka vezette a jogalkotókat, a négy felállított jogi kategória nem volt elégséges a bonyolult, szövevényes, sokrétű és gyakran paradox élethelyzetek lefedésére, objektív megítélésére. A nemzethűséget vizsgáló járási igazoló bizottságok 1945. nyarának végén - szeptemberének elején kezdték meg tevékenységüket az országban. Az összesen 68 hármas-bizottság munkája különböző hátráltató tényezők miatt

37 meglehetősen vontatottan haladt előre; 1945. november 10-ig 96 községben 69.520 személyt

38 vontak vizsgálat alá.

39 A vizsgálatok ezután rendkívül akadozva folytak, illetve végleg elakadtak, mígnem a bizottságok teljesen befejezték tevékenységüket. Ennek oka abban rejlett, hogy 1945. november 20-án a Németországi Szövetséges EllenA fenti esetek nem légből kapott fiktív kreációk, hanem a hármas-bizottsági határozatok ellen beadott fellebbezésekből elénk táruló egyéni sors-mozaikok felvillantásai. Lásd: TMÖL NH passim. A sokszor „svábmentőknek" titulált bizottságok munkáját a telepesek hátráltatták, a bizottság tagjainak az 5.450/1945. M. E. számú rendelet 2. §-a alapján járó napi-, illetve kiszállási díj folyósítása pedig gyakran késett vagy nem érkezett meg. Vö.: CSERESZNYÉS 1988b. Magyarországon az 194l-es népszámlás során 478.414 személy vallotta magát német anyanyelvűnek, és 303.419 fő német nemzetiségűnek. Az erre és további statisztikai adatokra vonatkozólag lásd: SPANNENBERGER 2005 241-253. p. TÓTH 1993 40. p.