Tolna Megyei Levéltári Füzetek 12. Tanulmányok (Szekszárd, 2009)

Gonda Gábor: A nemzethüséget vizsgáló bizottságok és tevékenységük Tolna vármegye Völgységi járasában

őrző Tanács pontosította a győztes hatalmak potsdami határozatait. Ezzel a nagyhatalmi állásfoglalással elhárult az akadály a magyar kormányerők által szorgalmazott, a németség kollektív felelősségre vonásán alapuló kitelepítésének kérdése elől. A november végi - december elejei tisztázó megbeszélések után a magyar kormány az 1945. december 22-i kormányülésen döntött a kollektív bűnösség elvét magában foglaló kitelepítési jogszabály elfogadása mellett.

40 Ez a rendelet végérvényesen kihúzta a jogi alapot a nemzethűséget vizsgáló hármas-bizottságok tevékenysége alól, és a németséget a továbbiakban érintő súlyos szankciók jogi alapjául, - annak a második világháború alatt tanúsított politikai magatartásának, egyénenkénti felülvizsgálatának, kísérletének helyébe - a törvényellenesen felhasznált 194l-es népszámlálási statisztikai adatok léptek.

41 A 3.820/1945. M. E. sz. rendelet - számos hibája mellett kétségtelen pozitívuma abban áll, hogy a kollektív bűnösség és felelősségre vonás elvén nyugvó, a németség kitelepítését végső soron elrendelő 1945. december 29-én közzétett 12.330/1945. M. E. számú rendelettel

42 szemben, e rendeletben valóban történik egy kísérlet a német lakosság egyénenkénti, viszonylag differenciált elbírálására. Bár e jogszabály is komoly vagyoni és személyi konzekvenciákat vont maga után, a büntetés ekkor még nem az országból gyakorlatilag kisemmizve történő kiutasítás volt. A bizottság döntésével szemben az érintettek elvileg élhettek a fellebbezés, vagy egyéb jogorvoslat lehetőségével. A jogtalanul felhasznált, ám a kitelepítés kérdésében perdöntő adatokat fekete-fehéren tartalmazó 194l-es népszámlálási statisztikák

43 esetében azonban az emberek kész tények elé voltak állítva, azok utólagos megmásítására már nem volt lehetőségük. A 12.330/1945. M. E. számú rendelet megjelenése mindenki számára világossá tette, az illetékes hivatalok számára már régóta nyilvánvaló tényt. Nevezetesen E hosszú folyamat egyes állomásaira vonatkozólag lásd: TÓTH 1993 21-51. o. Az 1941. évi népszámlálás politikai körülményeiről lásd: SPANNENBERGER 2005 241-253. o. Magyar Közlöny 1945/211. 1-2. o. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerepéről lásd: BANK-ŐZE 2005, valamint CZIBULKA-HEINZ-LAKATOS 2004.