Tolna Megyei Levéltári Füzetek 12. Tanulmányok (Szekszárd, 2009)

Mátrai Ildikó: A Nyéki-Holt-Duna története, amiről a régi térképek mesélnek

A fentinél régebbi térképek elemzése lehetőséget adhat a Nyéki-Holt-Duna lefüződési idejének meghatározására. Az ősember által sziklára karcolt vagy festett prehisztorikus alkotásoktól sok idő telt el, míg megszülettek az első mai értelemben vett kartográfiai munkák. A rómaiak már fejlett úthálózattal rendelkeztek, amelyek nyomvonalait mérnökök határozták meg és rajzolták le, de az akkori világszemlélet és a nem azonos mérték használata akadályozta az ismert világ arányos lerajzolását. Hazánk területét (Pannónia) ábrázoló legkorábbi térképeket Ptolemaios Geographiajában találhatjuk. Az ókor földrajztudósainak munkáit a XV. századig használták, a XIV-XV. század világtérképeire már hazánkat is berajzolták egy majdnem egyenes nyugat-kelet irányú Duna-vonal és néhány városunk (Buda, Székesfehérvár, Pécs) bejelölésével. A felfedezések kora óriási lökést adott a világ térképezésének, a XVI. század első felének térképészeti eredményei közé tartoznak az egyes országok bejárása alapján készült térképek, melyeken a települések helyét már csillagászati megfigyelésekkel próbálták meghatározni. A XVI. század második fele az atlaszkiadás virágkorának kezdete volt.

24 Kalocsai Főszékesegyházi Levéltár II. birtokirat-gyüjtemény: 269. Szathmáry (1998). 4. ábra: A Nyéki-Holt-Duna az 1731-ben készült térképvázlaton.

23