Tolna Megyei Levéltári Füzetek 12. Tanulmányok (Szekszárd, 2009)

Mátrai Ildikó: A Nyéki-Holt-Duna története, amiről a régi térképek mesélnek

A XVI-XVII. századi Magyarországot ábrázoló térképek, mivel részletező ábrázolást a kis méret de még inkább a kezdetleges technika miatt nem találhatunk rajtuk,

25 a Duna medervándorlásának nyomon követésére és a Nyéki-Holt-Duna helyének megállapítására csak kellő óvatossággal használhatóak. Nem célszerű az ebben a korban keletkezett és fellelhető összes térkép egyenkénti értékelése, többségük ugyanis egy-két önálló munka másolata.

26 Természetesen elengedhetetlen a térképek szolgáltatta információk összevetése a kor írásos anyagaival a súlyos tévedések elkerülése érdekében. Az első hazánkról készített térkép a Mátyás király udvarában kozmográfusként tevékenykedő Rosselini nevéhez fűzik, hagyatéki leltárában szerepelt egy napjainkra sajnos eltűnt Hungáriatérkép. Ugyancsak elveszett Brodarich mappája, amellyel a mohácsi csatáról szóló tudósításait illusztrálta, csak fragment]'eiben és kicsinyített másolataiban ismeretes a Wapowsky-féle Lengyel- és Magyarország közös térkép.

27 Az első nyomtatott országtérkép, Lázár deák 1513-1528 között készített mappája (5. ábra), melyet Tanstetter adott ki Ingolstadtban 1528-ban Tabula Hungáriáé címmel.

28 A török előrenyomulás miatti érdeklődésnek köszönhetően Lázár mappája több kiadást is megért, több későbbi jelentős munka alapjául is szolgált.

29 Az eredetin, mely egyetlen példányát az Országos Széchényi Könyvtárban őrzik, és az 1553-ban Vavassore által Velencében nyomtatott másolaton is (6. ábra) a Duna a Buda-Báta szakaszon ferde folyás irányú.

30 A Szeremle („Zeremlen") és Tolna között található szigetet körbevevő medrek közül a Baja („Baytz") mellett húzódó bal oldali ág marad a későbbiek folyamán a főmeder.

31 A jobb oldali ág fokozatosan feltöltődik és keskeny csatornává válik,

32 25 Csorba (1972). 26 Csorba (1972). 27 Szathmáry (1998). 28 Szathmáry (1998). 29 Kovács (1996). 30 Nebojszki (2006). 31 vö. későbbi térképi ábrázolások. 32 vö. Marsigli (1726) és I. katonai felmérés (1782-85) térképeivel.