Tolna Megyei Levéltári Füzetek 12. Tanulmányok (Szekszárd, 2009)

Fuksz Márta: A Petrits család

örökbefogadott kiskorú gyermek vagy unokák maradtak, egyszersmind ezeknek a jogán és ezek javára újabb iparigazolvány, illetőleg iparengedély nélkül folytathatja. Köteles azonban az üzlet átvételét az iparos halálától számított három hónap alatt az iparhatóságnak bejelenteni, és ez alkalommal, az ebben a törvényben megállapított szakképzettség kivételével, mindazokat a kellékeket saját személyében igazolni, amelyeket a jelen törvény az illető ipar gyakorlásának előfeltételeként megszab. "

271 Gyűszű Annának erkölcsi bizonyítványát, lakcímét és a műhely címét kellett csatolnia kérelméhez, mint szükséges „ kellékeket. " Hiába volt a két idősebb fiúnak külön cukrászata és cukorkaüzeme, az Arany János utcai műhelyben mindketten dolgoztak, besegítettek öccsüknek és édesanyjuknak, illetve egy időben három különböző helyen is árulni tudták a család termékeit. Petrits István apja halálakor még csak 21 éves volt, tehát nagykorúságának eléréséhez még három év kellett. Éppen ezért a szekszárdi Árvaszék iratai között megtalálható neve.

272 Sajnos csak a névmutató áll rendelkezésünkre, és a hagyaték nagysága, amit az Árvaszék felügyelt, ami alapján a családi vagyonról is részletesebb képet kapnánk, nincs meg. Viszont a névmutatóból kiderül, hogy Petrits Istvánt 1938-ban nagykorúsítják, és az önálló iparűzést tüntetik fel a kérelem okaként. Erre törvény adta lehetőségük volt a fiataloknak 18 éves koruk után házasság esetén is. Petrits István nem hagyta el özvegy édesanyját, és átvette az Arany János utcai műhely vezetését, így ő már nem tudott elutazni Budapestre tapasztalatot gyűjteni, mint testvérei. Azonban mézeskalácsos mesteri vizsgáját 1939. szeptember 22-én, majd cukrászmesteri vizsgáját 1945. október 18-án a Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara vizsgáló bizottsága előtt sikerrel letette.

273 Édesapjához hasonlóan tovább folytatta a gyertya- és műlépkészítést, ami hasonlóan nagy hírnevet szerzett számára a Tolna megyei és távolabbi méhészek körében. 1947 után a szekszárdi Süket korzón saját cukrászdát rendezett be, kibővítve kínálatát cukrászati termékeivel. Feleségével, Nagy Edittel 1949 augusztusában a Garay 1 1922. 12. tc. 2 TMÖL V/76. Szekszárd város árvaszékének iratai. 1938. évi névmutató. 3 Mindkét oklevél a Petrits család tulajdona