Tolna Megyei Levéltári Füzetek 12. Tanulmányok (Szekszárd, 2009)

Keresztes Hajnalka: Fejezetek a nagyszékelyi német reformátusság életéből

A református keresztyén nevelés része volt Kálvin és a reformátori örökség tisztelete. A református iskola falán lévő Kálvinképre még élénken emlékeznek az onnan kikerült diákok. A reformációt méltóképpen ünnepelték: munkaszüneti nap volt és délelőtt, délután istentiszteletet tartottak. A délelőtti istentisztelet elmaradhatatlan éneke a lutheri „Ein feste Burg ist unser Gott... " A délutáni istentiszteletet a káplán (Caplan), azaz a segédlelkész végezte és általában a reformáció helvét irányáról, Kálvin életének egy fejezetéről, vagy munkásságáról szólt.

108 Ennek a napnak a tiszteletét csak fokozta, hogy ilyenkor ünnepi étel került a családok asztalára. A német református iskola jó magyar állampolgárokat nevelt. Még ma is emlegeti az idősebb generáció egy-egy tagja, hogy Bethlen Gábor és a magyar történelem nagyjainak képe ékesítette az iskola falait. Március 15-re a tanítók felkészítették a diákokat és a templom előtti téren tartották az ünnepséget. A leventék vonultak fel és a Nemzeti dalt szavalták. Ugyanígy a falu életének elmaradhatatlan része volt a hősök napja megünneplése, melyet istentisztelet után tartottak a falu elöljáróságának, a lelkésznek és az egyház tagjaiból álló énekkarnak a közreműködésével. A leventék verset mondtak, a Polgári Olvasókör vezetője is beszédet mondott a világháborús emlékműnél.

109 A fúvószenekar is kivette a részét mindkét ünnepségben, gyönyörűen játszották a magyar Himnuszt."

0 Búcsú A magyarországi reformátusoktól teljesen idegen szokás a „Kirchweih" megünneplése. Ennek a szokásnak nincsenek sem egyházi, sem néprajzi gyökerei a magyar kálvinisták körében. Eredetileg a templom felszentelésének napjára való emlékezés. Egyházi és világi része volt. A nép értékelésében az utóbbi na1UK Bathó Lajosné. 109 Bathó Lajosné közlése 2007. febr.18. 110 Schneider Jánosné Berg Dorottya közlése 2007. ápr. 6.