Tolna Megyei Levéltári Füzetek 12. Tanulmányok (Szekszárd, 2009)

Steib György: Sztrilich Lajos

Életük sokrétű és színes volt. Az iskolai oktatás leginkább a klasszikus humán műveltség megszerzésére, a latin- és görög nyelvek elsajátítására iránynlt. Ügyeltek a testi nevelésre, a finom magatartásra és viselkedésre. A tanulók versenyeztetésével, címek, méltóságok osztogatásával, a dicsőségre való vágyakozás beléjük oltásával növelték az eredményességet. A nevelési rendszer legfőbb feladata és célja a diákok katolikus hitének megteremtése, megerősítése volt. Sztrilich Lajos 1913-1919-ig 6 tanévet fejezett be Kalocsán. Tanulmányi eredménye épp hogy a közepes átlagot megüti. Egyedül vallástanból jeles. Kezdetben gondja van a magyar nyelvvel, „elégséges" az első két évben, de ,j'ó"-val fejezi be a hatodikat. Kitűnik gyenge idegennyelv-készsége: a latin és német jobbára „ elégséges ", a görög „jó " és „ közepes ". Szépírásból még „ elégtelent" is kap. Magatartása viszont végig „kifogástalan".

n Kalocsán teljesedik ki zenei műveltsége, bővül hangszertudása. Osztályfőnöke, Drebitka Ferenc, 1931-ben így jellemezte egykori tanítványát: „ (...) kis gyermekkora óta ismerem, mint törekvőjóindulatú, szorgalmas, vallásos, kommunista eszméktől teljesen mentes magyar honfiút. " Magyarország világháborús vereségének következményei miatt, valamint közbejött betegsége okán hazakényszerült. A Zentai Állami Főgimnáziumban végzi el az utolsó két osztályt, 1921 -ben „jó" eredménnyel érettségizik. Az iskola véleménye és ajánlása továbbtanulásához nyújtott segítséget: „Igazolom, hogy Sztrilich Lajos - Sztrilich Béla nyugalmazott főszolgabíró fia —, intézetünk12 Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár, a Jézus-társasági Kalocsai Érseki Katolikus Főgimnázium értesítői.