Tolna Megyei Levéltári Füzetek 12. Tanulmányok (Szekszárd, 2009)

Steib György: Sztrilich Lajos

nek növendéke (...) kifogástalan erkölcsi magaviseletű, kommunista eszméktől mentes, s mint törekvő, jóindulatú tanulót pártfogásra a legmelegebben ajánlom. Dr. Teleki István Igazgató-helyettes. " A trianoni békeszerződéssel (1920. jún. 4.) szétszakadt a haza és a szülőföld; az új államhatár hazájától fosztotta meg a Zentán élő Sztrilich családot. Szorult helyzetéből, a trianoni bánatból kiutat keresett: ,,(...) magyar érzületem miatt képtelen voltam arra, hogy szerb nyelvű iskolában s ennek légkörében folytassam tanulmányaimat, ezért 1921. év szeptember havában a budapesti M. Kir. Állatorvosi Főiskolára iratkoztam, hol 3 évet, azaz 6 szemesztert töltöttem el. "

u Alig felfogható számukra az új realitás; Belgrádtól kérvényezniük kell, hogy Budapesten (külföldön!) tanulhasson: édesapja a minisztériumhoz írt levelében utal fia mérsékelt szerb nyelvtudására, megroppant anyagi helyzetükre, amiért képtelenek lennének egy szerb főiskola költségeit fizetni, Budapesten pedig támogatni fogják Lajost ott élő rokonaik. Nem tudni, hogy miért választotta az állatorvosságot, de időközben új elhatározásra jutott: 1924-ben átiratkozik a pécsi, Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem orvosi karára, mert mint ahogy azt maga indokolta -: „ megismerkedve az orvosi tudományokkal az emberorvosi hivatás kötötte le egész lényemet. "

l4 Ifjúkori, szenvedélyes megnyilatkozását befutott életpályájával hitelesítette. „Mindig csak orvosi hivatásomnak éltem és dolgoztam!" - írta 1945-ben. Rabatin Gábor 2003-ban így értékelte munkásságát: „Az emlékezetemben Sztrilich doktor a mintaorvos maradt. Orvos, az orvosi eskü legszigorúbb értelmében. Hivatása, elhivatottsága volt a gyógyítás. "

]5 Pécsett elfogadják az állatorvosi főiskolán rokontárgyakból letett szigorlatait. 1928. május 31-én abszolvál, elnyeri a végbizonyítványt. Június 15-én kezdi kötelező kórházi gyakorlatait. 1930. 13 Lásd: 9. jegyzet. 14 Uo. 15 Lásd: 2. jegyzetben közölt videokazetta. A szerb nyelvű okiratok, feljegyzések magyarra fordításában, és tartalmuk értelmezésében nyújtott segítségéért itt mondok hálás köszönetet Dveic Borbála, ma bonyhádi, korábban vajdasági lakosnak.