Tolna Megyei Levéltári Füzetek 11. Tanulmányok (Szekszárd, 2006)

Csekő Ernő: A katonaság és csendőrség az 1901. évi „véres” pincehelyi választáson és pótválasztáson • 329

inak gondolkodása, de ökölbe szorul a keze, ha látja, hogy a nép fiainak vérrontását kitüntetik, dicsőítik s a magával a kitüntetéssel arra buzdítják, csak öljön bátran, nem lesz bántódása. Odáig jutottunk tehát ebben az országban, hogy a legközönségesebb gyilkosság erényszámba megy? Az emberölést erénnyé proklamálták a <felségjogok>. Mi következik még ezután? A nép bosszúja, a nép ítélkezése..." - így a Népszava szóban forgó cikke.

101 A kitüntetett csendőrökkel szembeni nyílt és többszörösen elkövetett becsületsértés miatt indított sajtóperben a cikk szerzőjét, Rolko Mártont a Kúria jogerősen hat havi fogházra és 2000 korona pénzbüntetésre ítélte.

102 Sajnos az 1904-ben hozott ítélet iratanyagának hiányában csak találgathatunk, hogy a szóban forgó perben, Rolko terhére a parlament tekintélyének csorbítása, netalán a felségsértés is szóba került, esetleg ezáltal is magyarázva a kemény ítéletet. Az ítélet súlyossága különösképp a választási tragédia körülményeinek, a felelősség, bűnösség kérdésének kiderítésére indított vizsgálatok eredményével összevetve szembetűnő. Mindenképp elgondolkodtató, hogy az 1901. évi pincehelyi választás véres eseményeivel kapcsolatosan hozott legsúlyosabb ítélet nem a fentebb említett vizsgálatok folyományaként, hanem épp ellenkezőleg, a hadbírósági eljárás eredményét kifogásoló cikk írójával szemben született. A csendőri fegyverhasználat ügye a képviselőház előtt Az előbbi fejezet gondolatmenetét folytatva, elmondható, hogy a pincehelyi események kapcsán a második legsúlyosabb igaz közel olyan súlyos - büntetést Gábriel Józsefre szabták ki, akit a Kúria 1905. évi jogerős ítélete hatóság elleni erőszak büntet1 01 te miatt hat havi börtönre és háromévi hivatalvesztésre ítélt. Ez az ítélet annak a monstre pernek, polgári büntetőperes eljárásnak volt a zárópontja, mely javarészben néppárti választókkal, illetve szimpatizánsokkal szemben, és döntően súlyos illetve könnyű testi sértés, hatóság elleni illetve magánosok elleni erőszak, választói 1 A cikkről, az írója ellen indított sajtóperről ld. CSEKŐ, 2004.; A cikk egyébiránt teljes egészében olvasható Uo. 74. p. 2 Tvm 1904. május 29. 5. p., CSEKŐ, 2004. 73. p. 3 A kir. Kúria 2955/1905. B. sz. ítélete, BML Pl IV 372/1902. 356