Tolna Megyei Levéltári Füzetek 11. Tanulmányok (Szekszárd, 2006)

Csekő Ernő: A katonaság és csendőrség az 1901. évi „véres” pincehelyi választáson és pótválasztáson • 329

Vizsgálatok a katonaság, csendőrség október 2-i választáson játszott szerepének tisztázására Vizsgálatok a közigazgatási vonalon A pótválasztás sikeres megrendezését követően az október 2-i első választás körülményeinek felderítése, tisztázása került előtérbe. A Központi Választmány megelégedettség jegyében tartott ülésének másnapján, október 19-én a belügyminisztérium Simontsits Elemér főjegyzőt, a helyi közigazgatás szerepét - elsősorban a választás körül illetékes Szévald Móricz tamási főszolgabíró felelősségét - firtató „ legerélyesebb vizsgálat foganatosítására" utasította.

81 A főszolgabíró felelősségét később a honvédelmi minisztérium is felvetette. A honvédelmi tárca indítványa annak kivizsgálására történt, vajon Szévald betartotta-e a katonai karhatalom igénybevételét szabályozó - tanulmányunk elején már tárgyalt - 1896. évi miniszteri rendelet 9/d. pontját, mely a karhatalom parancsnoka mellé hatósági közeg rendelését írta elő. E gyanút az október 2-ára kirendelt lovasszázad parancsnokának jelentése alapozta meg, mely az utasítására jogosult hatósági közeg jelenlétének hiányára hivatkozott, mikor arra adott magyarázatot, hogy miért nem lépett fel erélyesebben a tragikus események bekövetkezte előtt.

82 Jelentésében Szévald főszolgabíró ugyan elismerte, hogy szolgabírájával együtt sem tudtak folyamatosan a parancsnok mellett lenni, és mivel polgári hatósági közegek közt nem volt olyan, aki németül tudott volna, távollétükre a parancsnok mellé így egy németül valamelyest tudó tanítót, a szakályi Nagy Ferencet állította. De, mint Szévald írja, még erre sem lett volna szükség, mert a parancsnok a hatósági rendelkezéseket figyelembe sem vette, legénységét megfelelő mértékben rendelkezésre nem bocsátotta, s ezt még a választási elnök felhívására - erről már korábban szóltunk - is nehezen tette. Ami viszont nem menti fel a miniszteri 81 A belügyminisztérium 111940/V.-b 901. sz. leirata, TMÖL Al 1755/1901. 82 A belügyminisztérium 144260/V.-b 901. sz. leirata, TMÖL Al 1755/1901. 83 Tamási főszolgabíró 1902. február 7-én kelt levele, TMÖL Tamási fszb. 795/1902. 350