Tolna Megyei Levéltári Füzetek 11. Tanulmányok (Szekszárd, 2006)

Jékely Berta: Az építőkultúra és településhasználat változásai Kalaznón • 225

és helyükre betonlábazatos vaskerítést, vagy oszlopos drótkerítést húzott.

521 Határbeli pince A határbeli pincék nem tartoznak a falu belterületéhez, így csak annyiban foglalkozom velük, amennyiben a belterületi építőkultúrára hatást gyakoroltak. A földbirtokos német gazdák mind rendelkeztek a szőlőben álló határbeli présházzal és hozzá tartozó téglával boltozott lyukpincével. A telepesek az 1960-as évektől kezdődően a határbeli pincéket és présházakat lebontották. Az 1990-es évekre a közel 200 pincéből 10 maradt meg. A pincék anyagát sok esetben eladták, és a pénzt építkezésre fordították. Sokszor a pince anyagából készítették a falubeli épületek kiegészítéseit, javítását.

52j Összegzés A XVIII. században hazánkban megtelepülő németek számos olyan építészeti elem ismeretével érkeztek Magyarországra, amelyek később Magyarországon is széles körben elterjedtek. A németek által elterjesztett újdonság volt a szalmapólyás födém, a nyeregtető és a csúcsos oromfal, a mázas szemeskályha és a konyhai hasábkemence. Mindezek az újítások a Kalaznóra telepített németeknél is megjelentek, és - eltérő mértékben ugyan, de - a XX. század végéig megőrződtek. A hazánkba települő németek számos olyan építészeti sajátságot is hoztak magukkal, amelyek a XIX. századra kikoptak építőkultúrájukból. Az egyik legtovább fennmaradt német jellegzetesség a gerendavázas építkezés. Kalaznón már nem lelhető föl fachwer oromzatú lakóépület, a gerendavázas építkezés 1 A kalaznói telkek előtt fele-fele arányban húzódik drótkerítés, illetve lábazatos vaskerítés. Sok pincét az 1950-es években a falu vezető emberei bontottak le, és az anyagát eladták. 3 Kajtár Sári az általuk emelt górét cserepezte le a tanácstól építési célra kapott határbeli pince cserepeivel az 1950-es években. Csasznyi Sándor a pince tégláit a kerítés alapzatához és a lánya házának felújításához használta föl az 1970-es években. 311