Tolna Megyei Levéltári Füzetek 11. Tanulmányok (Szekszárd, 2006)

Jékely Berta: Az építőkultúra és településhasználat változásai Kalaznón • 225

zónába tartozik. 8. táblázat: A lakóépületek falazata és alapozása Kalaznón, 1900Ev Lakóépület falazata tégla, kő, vályog, sár, fa, egyéb Lakóépület alapozása sárház, tégla, kő alappal Lakóépület összesen 1900 2 198 98 200 1910 3 179 11 7 193 1920 185 3 104 190 1930 2 188 113 190 1941 2 187 25 189 1949 5 162 15 167 1960 8 162 20 170 1970 1 157 2 158 A statisztikák szerint a XX. század folyamán Kalaznón az épületek zöme föld falazatú volt. A kitelepítési leltárakban szereplő 149 épület közül 109 rendelkezik vert, illetve tömésfallal, vályogból pedig 10 épületet emeltek. A statisztikákban jelzett föld falazat a helyszíni megfigyelések alapján is elsősorban tömésfalat jelent (ld. 26. kép). A kalaznói épületek zöme tehát vert falazatú volt a XX. század folyamán, az épületek főfalait és oromfalait azonban sok épületen vályogból emelték (ld. 28. kép). Az építéshez szükséges sárga földet a telket lezáró löszfalból termelték ki. Kalaznón voltak vegyes falazatú lakóépületek is (ld. 27. kép). Az 1946-47-es vagyonleltárakba Kalaznón 10 kevert falazatú, 7 tégla és vert falazatú, valamint 4 tégla és vályog falazatú, tehát összesen 21 vegyes falazatú lakóépületet vettek föl. A módosabb házak építésénél általános volt, hogy az épület alapját és főfalait téglából, a közfalakat tömésfalból vagy vályogból készítették (ld. 29. kép). A vegyes falazat sokszor csak az alapozás szilárd 338 MNA IV. 1989. 221. térkép, BARABÁS, 1991. 32. 1. kép 339 A táblázat forrásai: Az 1900. évi népszámlálás 1902. 129., Az 1910. évi népszámlálás, 1912. 49., Az 1920. évi népszámlálás, 1923. 41., Az 1930. évi népszámlálás, 1932. 113., Az 1941. évi népszámlálás, 1982. 108., Az 1949. évi népszámlálás, 1950. 288. p, Az 1960. évi népszámlálás, 1963. 441. p, Az 1970. évi népszámlálás, 1971. 437. p 285