Tolna Megyei Levéltári Füzetek 11. Tanulmányok (Szekszárd, 2006)

Jékely Berta: Az építőkultúra és településhasználat változásai Kalaznón • 225

anyagát jelenti. A statisztikák szerint a század elején az épületek majd fele rendelkezett tégla vagy kő alappal. Valószínűleg a pontosabb statisztikáknak köszönhetően, a későbbiekben ez az arány csökkent, s a lakóházaknak alig 10 %-a szerepel a szilárd alapozású épületek között. A betelepített bukovinai székelyek nem építettek új épületeket, tehát a második világháború után már nem változott jelentősen a kalaznói épületek falazata. A telepes lakosság az általa végzett épületátalakítások (kisebb helyiségek leválasztása vagy építése), épület-megerősítések (kidőlt falak visszaépítése, szilárd alap vetése) során - nem egyszer az istálló vagy a lakóház bontása révén nyert - téglát használt. Az épületeket sok esetben téglával aláfalazták és szigeteléssel látták el.

341 Feltűnő, hogy az 1970-es statisztika csak egy téglaépületet tartalmaz. A faluban a tégla falazatú épületek fogyatkozása a nagyarányú bontásoknak köszönhető, ugyanis az építményeket legtöbb esetben az építőanyag kinyeréséért bontották le. A bontásból nyert téglát értékesítették, egyrészt eladás, másrészt a más településeken való építkezés során. 4.a.2.2. Padozat A XIX. század folyamán a Dél-Dunántúli szobák általában földes padlóval rendelkeztek. A döngölt, tapasztott, mázolt földpadló a XX. század közepéig volt gyakori, de félreeső falvakban még századunk végén is megtalálható.

342 Kalaznón a döngölt padló igen nagy jelentőségű volt még a XX. század közepén is, és sok épületben egészen napjainkig megmaradt. Az épületek alapozására azonban még több helyen készülhettek, hiszen a kitelepítési vagyonleltárak az ingó vagyontárgyak között 20 esetben fölhasználatlan tégláról is tudósítanak bennünket. A szereplő építőanyagok csak az épületek alapozásához szolgáltatnak elegendő télgát - akár új házat akartak emelni, akár csak a réginek szilárd alapot vetni. A fölvett leltárakban 14 helyen szerepel az első szoba, vagy homlokzat alapozásához (100-800 db), 6 helyen pedig az egész épület alapozáshoz elegendő tégla (2000-5000 db) A Petőfi u. 126. és a Petőfi u. 133. a 70-es években lett körbe aláfalazva. ZENTAI 1991/d. 338. p 286