Tolna Megyei Levéltári Füzetek 11. Tanulmányok (Szekszárd, 2006)

Jékely Berta: Az építőkultúra és településhasználat változásai Kalaznón • 225

yhát használják. Itt főznek, étkeznek és ez a hálószoba is. A hátsó konyháknak még a németek által kialakított kétsoros elrendezése általában megmaradt. A további funkciók egy térben való sűrítése érdekében azonban az elfalazott kemence helyén gyakran fürdőszobát alakítottak ki. Általában az épületekhez hozzáépített előtér is ezt a helyiséget egészíti ki. A hatalmas német házak helyiségeiből csak egyet használnak rendszeresen, a többi a vagyoni helyzet függvényében berendezett tisztaszobaként, vagy raktárként funkcionál. 4.a.2. Építőanyagok és szerkezetek 4.a.2.1. Falazat A hazánkban megtelepülő németek magukkal hozták a fachwerk -3 "s Q építkezés ismeretét. Mária Terézia 1772. évi uralkodói leiratában elrendelte, hogy az ország minden megyéjében és uradalmában, ahol a faépítkezést el van terjedve, lépjen életbe a fa épületanyagként való használatával kapcsolatos korlátozás. A német telepesek azonban nem szívesen tettek eleget a fával kapcsolatos korlátozásoknak, s kisebb-nagobb módosításokkal építettek fachwerk épületeket/

30 A fachwerk oromzatú épületekre elsősorban a primer felépítésű, hesseni eredetű tolnai és baranyai falvakban találhatók példák. Az épületek falazatáról szóló statisztikai adatok szerint a XX. század elején Kalaznón is álltak fa falazatú lakóépületek, melyeket a XX. század elején beinduló lendületes építkezések során bontottak le (ld. 8. táblázat). Az 1725. évi Tolna megyei közgyűlés elrendelte, hogy a házépítők „égetetlen téglából (amit közönségesen mórnak vagy váliognak hívnak)" építsék házaikat. Az első telepesek 8 TARJÁN, 1991. 105. 9 „Az alattvalók az épület falait, ahol lehet, szilárd vagy legalábbis nyers anyagokból állítsák elő, az uradalom az erdőkből fát csak a tető, ajtók, ablakok és más hasonlók készítéséhez szolgáltasson ki. " Országos Levéltár Magy. Kancelláriai Levéltár A39 Acta Generalia 1772. 5831. sz. Közli: ZENTAI, 199l/a. 32. p 0 L. IMRE MÁRIA, 1986. 509. p 1 L. IMRE MÁRIA, 1986. 507., 510. p 2 TMÖL. Közgyűlési jkv. 1721-1725. 578. Közli: HAJDÚ, 1978. 254. p. 283