Tolna Megyei Levéltári Füzetek 11. Tanulmányok (Szekszárd, 2006)

Jékely Berta: Az építőkultúra és településhasználat változásai Kalaznón • 225

kamra átalakítása révén hozták létre (ld. 9. ábra). A statisztikában szereplő félszobák számának növekedése egyrészt szintén elfalazások következménye, másrészt a használat módosulásából ered. Sokszor ugyanis az épület hátsó falán elhelyezkedő oldalkamrával, illetve fürdőszobával rendelkező konyha vált a magányosan élő emberek lakóterévé. A faluban több helyen megfigyelhető a lakóépület kétsoros irányba való bővítése, általában az udvari homlokzat elé épített, vagy a tornác elfalazásával létrehozott toldalék, szélfogó előtér hozzáépítése révén (ld. 9. ábra, 21. kép). 4.a.l.2. Tüzelőberendezés Konyhai tüzelőberendezés Tolna megyében a németek betelepülése idején a fustöskonyha volt általános, a szabadkémény csak a XIX. században kezdett terjedni.

290 A telepeseknek azonban a Tolna megyei nemesi közgyűlés már 1725-ben elrendelte, hogy az újonnan betelepített községekben kéménnyel ellátott házakat kötelesek építeni. A telepeseknek készült kamarai épülettervekben is szabadkéményes házak szerepelnek.

292 Az amúgy is fejlettebb építőkultúrájú németek lakóházai a hatósági szorgalmazás nyomán általában már a XVIII. században is szabadkéménnyel rendelkeztek. A szabadkémény eleinte fából készült, később cserép, majd vályog és téglakémény váltotta föl.

293 A Magyar Néprajzi Atlasz térképlapjai alapján készített regionalizáció Kalaznót abba az építészeti zónába sorolja, amelynek épületei szabadkéménnyel rendelkeztek az 1900-as évek 7 A konyhából elfalazott fürdőszoba látható a Petőfi u. 133. és a 141. felmérési dokumentációjában. 8 Erre példa a Petőfi u. 134. épületben. 9 Utólagos építésű előtér látható a Petőfi u. 133. felmérési dokumentációjában. Helyszíni megfigyelések alapján hozzáépítés látható a Petőfi u. 129. és 145., a Fő u. 183., 186. és 192., a Béke u. 56., Kossuth u. 9., 10. és 21. épületeken is. 0 ZENTAI, 1991/a. 120. 1 TMÖL. Közgyűlési jkv. 1721-25. 578. p. Közli: HAJDÚ, 1978. 254. p 2 MILLER, 1947. 64. p 3 ZENTAI, 1991/a. 134. p 276