Tolna Megyei Levéltári Füzetek 11. Tanulmányok (Szekszárd, 2006)
Jékely Berta: Az építőkultúra és településhasználat változásai Kalaznón • 225
lábazattal kiemelt utcai homlokzaton három nagy ablak helyezkedik el, ezáltal is az utcafrontos, városi házak beépítési módját idézve. Az 1946-47-ben kitelepített németek fejlett építőkultúrájú, városias, polgári mintákat követő települést hagytak örökül. A második világháború után betelepített bukovinai székelyek hasonló jellegű építészeti környezetből érkeztek. A telepesek eredeti lakóhelye, Istensegíts szabályos beépítésű, több utcás úti falu, az útra merőleges beépítésű, soros udvarral. A nagyméretű hosszúházakhoz nyári konyha - kocsiszín - istálló - csűr kapcsolódott. 25 A telepes lakosság számára tehát nem volt teljesen idegen a település jellege. Mégis „a sokgyermekes székely családok összezsúfolva a nagy ház egyetlen fűthető szobájában, nem mertek saját igényüknek megfelelően az épület átalakításához hozzáfogni [...] csak az 1960-as évek közepétől kezdve tapasztalom, hogy az elhanyagolt külsejű falvakban megindul az épületek tatarozása, csinosítása." Az embert gazdag érzelmi kapcsolat fűzi össze a házával. A házzal való sokoldalú azonosulás több forrásból ered, egyrészt fontos, hogy az ember maga - vagy ősei - építette a házát, s hogy ezáltal a ház azokat a társadalmi, kulturális, gazdasági viszonyokat fejezi ki, amiben az építtető él. Másrészt fontos érzelmi szálat jelent, hogy a házban lakó a házban született, szocializálódott, és ott is fog meghalni. 260 Az idegen környezetbe és más emberek tényleges tulajdonába költözés ezeket az erős érzelmi szálakat szakítja meg. A házzal való szoros érzelmi kapcsolat hiánya, az idegenben élés tudata, az épületekről való gondoskodás igényét is csökkenti. A telepes lakosság azonban azután sem fogott jelentős épületátalakításokba, miután a házzal való erős érzelmi szál, a környezet tényleges belakása megtörténhetett volna. Jól példázza ezt a falu második legjelentősebb utcájában, a Petőfi utcában álló, 144. számú épület. A lakóház építését az 1940-es években kezdte Istensegíts településéről és építkezéséről: Csonka Pál: A bukovinai székely falvakról. In: Építés-építészettudomány XIX. 1987-88/1-2. 48-50. p. ANDRÁSFALVY, 1973. 17. Az ember és a ház érzelmi kapcsolatáról. In: Ház és Ember 8. 139-142. p DANKÓ, 1992. 139. p 270