Tolna Megyei Levéltári Füzetek 11. Tanulmányok (Szekszárd, 2006)

Jékely Berta: Az építőkultúra és településhasználat változásai Kalaznón • 225

el a német gazda, a háború vége előtt azonban nem sikerült befejeznie az épületet. A ház ma is úgy áll, ahogy az akkor megszakadt építkezés során maradt: utcai homlokzatán nincsenek ablakok (ideiglenesen befalazták), a homlokzatot vakolatlan tégla borítja. Az épületen végzett kisebb átalakítások (a padló és a megrongálódott tetőfedés kicserélése) csak a lakhatóság általános feltételeit javították. A faluban berendezkedő telepes lakosság építőtevékenységét az 1960-as évektől a körzetesítési program gátolta. A falu jelenlegi lakossága tehát építési engedélyek hiányában nem épített új lakóházakat, a régieket pedig nem érezte sajátjának, így azokon csak a legszükségesebb funkcionális átalakításokat (tető-, padló-, nyílászárók, tüzelőberendezések cseréje) hajtotta végre. 4. a. Lakóház 4. a. 1. Alaprajz, tüzelőberendezés és lakásfunkció 4. a. 1. 1. Alaprajz A XIX. századtól a XX. század közepéig a dél-dunántúli házak alaprajzi elrendezésében a szoba-konyha-(kamra), szoba-konyhaszoba-(kamra) alapformák voltak uralkodóak.

261 A XX. században a németek körében általános volt a szoba-konyha-szoba-konyha (kamra) alaprajzi elrendezés, a kétkonyhás hosszúház. Ez úgy alakult ki, hogy a konyha zárt kéményt kapott, és úgynevezett melegkonyhát alakítottak ki belőle. A hátsó szoba mögé pedig szabadkéménnyel és katlannal ellátott hideg, vagy nyári konyha került.

262 Az 1946-47 során fölvett, kitelepítettek vagyonáról szóló leltárak az ingatlan vagyon keretében a lakóépületek helyiségeit is számbavették.

263 A leltárak alapján a következő alaprajzi elrendezések állapíthatók meg: -Szoba-konyha-(kamra), 5 épület -Szoba-konyha-szoba-(kamra), 16 épület ZENTAI, 1991/a. 155. ZENTAI, 1991/a. 161. TMÖL, TMF XXIV/201/b. Kitelepítettek vagyonleltárai, Kalaznó 271