Tolna Megyei Levéltári Füzetek 11. Tanulmányok (Szekszárd, 2006)

Jékely Berta: Az építőkultúra és településhasználat változásai Kalaznón • 225

A másik malom a falu közepén, a Donát patak partján állt. Az 1859. évi kataszteri térkép alapján a malom a Fő utcát a Petőfi utcával összekötő legkeletibb híd mentén helyezkedett el. A tulajdonos Trapp család ott lakott a malomnál. A telepes lakosság ezt a malmot is lebontotta. 4. Az építőkultúra változásai Kalaznón (1900-1990) Kalaznó a BARABÁS-GILYÉN által fölállított táji típusok közül a közép- és délnyugat-dunántúli házterülethez tartozik. 45 Újabban a Dél-Dunántúlt önálló házterületnek veszik.

246 Tolna megyének azonban ez a része a török alatt elpusztult, majd a XVIII. század folyamán újratelepült, s ez megtörte az organikus házfejlődést. A telepesek fejlettebb építőkultúrájú vidékekről jöttek, s az újjáépítés során nemcsak saját ismereteikre számíthattak, hanem a velük érkezett iparosok szaktudására is. A német telepesek által hozott újítások: vályogkészítő, téglaégetés, cserép, szalmapólyás födém, nyeregtető, csúcsos oromfal, szabadkémény, konyhai hasáb alakú kemence, mázas szemeskályha.

249 Az építkezés fejlettebb szinten való kibontakozását számos kedvezmény és a kamara által kibocsátott épülettervek is seg ítették. u Az épülettervek, valamint a kamarai és megyei rendeletek következtében a hazánkban megtelepülő németek azokat az építési technikákat tanulták el, amelyek Magyarországon voltak 245 BARABÁS, 1987. 169-170. p 246 BALASSA, 1989.: A magyarországi németek népi építkezéséről. In: Ház és Ember 5. 31-49. A magyar népi építészet táji tagolódása a 18-20. században. 270. p In: Magyar Néprajz IV. Életmód. 266-288. 247 BARABÁS, 1991. 41-42. p 248 ZENTAI, 199l/a. 222. A telepesekkel sok kőműves, ács, zsindelykészítő és esztergályos érkezett. A varsádiak 1725-ben azért kívántak visszavándorolni óhazájukba, mert falujukból „nem kevés ember (ácsok és más iparosok mestrei) egy, sőt két hónapon át Hőgyészen dolgozott" TMÖL. Közgyűlési jegyzőkönyvek 1721-1725. 701-704. Közli: HAJDÚ, 1987. 156. p 249 TARJÁN, 1991. 105-106. p. BÉL, 1979. 340. p: a Tolna vármegyei telepes németek „Az itt szokásosnál különb házakat építenek. " 250 ZENTAI, 1991/a. 222. p. A kamarai épülettervekre vonatkozóan: MILLER, 1947. 64-65. p 268