Tolna Megyei Levéltári Füzetek 11. Tanulmányok (Szekszárd, 2006)

Jékely Berta: Az építőkultúra és településhasználat változásai Kalaznón • 225

meg, majd örökösei közt osztották föl 1818-ban a virágzó gazdaságú Hőgyészi Uradalmat. A fölosztása után Kalaznó 9 másik faluval egyetemben Apponyi György birtoka lett. Az Apponyi család után, 1928-1945 között a herceg Lichtenstein család birtokolta a területet.

39 A németek betelepítése a XVIII. században Claudius Florimundus Mercy (1666-1732) tábornokot a török kiűzésében nyújtott segítségért III. Károly 1716-ban a Bánát kormányzójává, s a Bánát betelepítése céljából megszervezett Temesvári Királyi Telepítőbizottság elnökévé tette.

40 Mercy hatalmas birtokainak benépesítése érdekében élénk telepítési tevékenységet fejtett ki, mely során a bánáti telepesek közül a hazánkba csoportokban érkező német protestánsokat tolnai magánbirtokaira irányította.

41 A kedvező telepítési feltételek (a község egész határa a falué, kocsmahasználati jog, nincs robot és tized, szabad költözési jog)

42

mellett külön kedvezményként vallás- és lelkiismereti szabadságot biztosított. A vallásszabadságot és a vallási békét egyfelekezetű falvak létrehozásával igyekezett megteremteni.

44 E telepítési tevékenység nyomán települt újjá Kalaznó is evangélikus németekkel. Scháfer Illés nyelvjárástani kutatásai alapján a kalaznói németek eredetét Közép-Németországban, a Rajna-vidéken határozta meg.

45 A nyelvjáráskutatás a kalaznói németek óhazáját Frankfurt, Wiesbaden, Rüdesheim, Mainz, Darmstadt vonallal zárhatóan helyezte el.

46 Schmidt János történettudományi módszerek segítségével a nyelvtudomány által meghatározott J/ SZITA, 1996. 73. p 38 VÁRNAGY, 1990/a. 324. p 39 VÁRNAGY, 1990/b. 271. p 40 SCHMIDT, 1939. 45. p 41 SCHMIDT, 1939. 45. p 42 SZITA, 1996. 17. p 43 Gerlingeni Városi Könyvtár és Levéltár. Schmidt-Tomka-féle hagyaték. Cédula- és kéziratanyag a Mercy családra vonatkozóan. Közli: SZITA, 1996. 11.p 44 SCHMIDT, 1939. 49. p 45 SCHÁFER, 1908. 4. p 46 SZITA, 1996. 75. p 232