Tolna Megyei Levéltári Füzetek 10. Tanulmányok (Szekszárd, 2002)

Gaál Zsuzsa: Válaszúton dzsentri portrék Tolnából • 83

Pesti Hirnök, a Pesti Napló és a Családi Kör - rendszeresen közre adtak. Szépíróként is kipróbálta magát, novellákat, verseket írt, kéziratban néhány színműve is ránk maradt. A zene, az irodalom és a művészet iránt rajongó Csapó viszszafogott, szerény életvitelt folytatott, rövid idő alatt mégis roppant adósságot csinált: 1870-re a hitelzők vele szembeni követelései közel 1 millió forintot tettek ki. A pénzügyi krízis kialakulásában súlyos felelősség terhelte a hagyaték első gondnokát, Csapó Vilmos apját, aki rosszul kezelte az eleve is már nagyon megterhelt birtok ügyeit. Az örökségébe lépő fiú a hitelek törlesztését biztosítandó újabb és újabb kölcsönök felvételére kényszerült. Végül veszélyes pesti uzsorások kezébe került, akik a titoktartásért cserébe mind nagyobb és nagyobb kamatokat követeltek. A csőd kipattanását megelőzően már valóságos fosztogatás zajlott. A kamatok nagysága több váltónál meghaladta az 50 %-ot, sőt nem egyszer elérte a 100 %-ot. Csapó hatalmas összegeket fizetett ki felnemmondási ígéretekre is.

49 Ilyen körülmények között az öszszeomlás elkerülhetetlen volt. 1870-ben Csapó Sándor utóörökösi jogainak védelmében a hagyatéki javakra zár elrendelését kérte, annál inkább is, mert időközben a pénzüket veszni látó hitelezők biztosítási végrehajtást kezdeményeztek a tömeg ellen.

50 A zár elrendelésekor Karlovszky Zsigmond pesti ügyvédet bízták meg a zárgondnoki teendők ellátásával. Karlovszky kitűnő érzékkel figyelt fel a helyzetben rejlő lehetőségekre, ráadásul személyesen is érdekelt volt a válságból való gyors kibontakozásban. A csőd megnyitásának évében adta férjhez lányát, Irmát Csapó Vilmoshoz. A frigyre adott atyai áldása is jelzi, hogy biztos volt abban, hogy a válság kezelhető, a birtok megmenthető. Karlovszky a pénzügyi krach ellenére is világosan látta, hogy milyen értékes örökség került Csapó Vilmos kezébe. Tengelic és Baracs jól felszerelt birtokok, amelyek a Csapó Dániel által kialakított hatékony rendszerben működtek, s már 1848 előtt is piacra termelő, bérmunkát is alkalmazó, jól jövedelmező gazdaságok voltak. Egyéb adottságaik is kedvezőek: A Duna illetve a kereskeTMÖL Csapó cs. 75. dob. 247. pali. TMÖL Csapó cs. 8. dob. 135. pali. TMÖL Csapó cs. 8. dob. 135. pali. 97