Tolna Megyei Levéltári Füzetek 10. Tanulmányok (Szekszárd, 2002)

Gaál Zsuzsa: Válaszúton dzsentri portrék Tolnából • 83

Id. Csapó Vilmos kezében a birtok eladósodása tovább folytatódott. Nem csoda, hiszen Csapó elsősorban kiváló katona, aki a Tolna megyei nemzetőrség őrnagyaként többek között Ozoránál szerzett elévülhetetlen érdemeket. A gazdálkodáshoz viszont nem sokat értett. Dunaszentgyörgyi birtokát 70 ezer forintnyi tartozása fejében már 1844-ben zálogba adni kényszerült rokonának, Csapó Dánielnének. Hogy adósságait rendezhesse három év múlva áruba bocsátotta birtokának jobbik felét, több mint 1300 holdat.

44 A megmaradt rész sivár képet mutatott. A Duna-töltés hiánya miatt a birtokot sok helyütt mocsaras, másutt kisült, száraz rét és legelő alkotta, amihez csekély nádlás, s valamennyi rossz, kiöregedett szőlő társult. Egy 1849-ből származó felmérés szerint állatállomány gyakorlatilag nem volt, az épületek elhanyagoltak.

45 A megmaradt birtokot Csapó Vilmos haszonbérbe bírta, mígnem 1849 novemberében Csapó Dánielné élve zálogtulajdonosi jogával el nem foglalta azt.

46 Évekig tartó pereskedés vette kezdetét, ami végül mégis befejezetlen maradt. Csapó Ida halálával ugyanis okafogyottá vált a per, hiszen ifj. Csapó Vilmos általános örökösként a dunaszentgyörgyi birtok zálogos jogát is elnyerte. 1856-ban Csapó Ida örökségének kezelése annak a Csapó Vilmosnak a kezébe került, aki saját vagyonának jó részét már a 48-as változások előtti időszakban elvesztette. Gindly Rudolf aggályai ezért nem tűnnek megalapozatlannak, tőkéjének biztonságba helyezése voltaképp előrelátó lépés volt. Nem bízott a Csapó rokonságban, ezért nem teljesítette Ida végrendeletében megfogalmazott azon kívánságát sem, hogy valamelyik lányát ifj. Csapó Vilmoshoz adja férjhez. Nem akarta, hogy a házasság révén a Gindly-vagyonból még egy darab a Csapóknak jusson.

47 Csapó Vilmost 20 évesen korengedménnyel nagykorúsították, ettől kezdve ő vette át a birtok kezelését. A fiatalember tapasztalatlan, a gazdálkodás idegen tőle, érdeklődésének középpontjában inkább a humán tudományok álltak. Szívesen utazott, élményeiről cikkeket írt, amit a fővárosi lapok - a Koszorú, a Világ Tükre, a TMÖLPPin/1854/11. TMÖLPPIII/1856/92. TMÖLPPIII/1856/92. TMÖL Csapó cs. 7. dob. 130. pali. 96