Tolna Megyei Levéltári Füzetek 10. Tanulmányok (Szekszárd, 2002)

Gaál Zsuzsa: Válaszúton dzsentri portrék Tolnából • 83

1730-ban hadiszállítóként tett szolgálataik fejében jutottak e tekintélyes adományhoz. A bőséges gyermekáldásnak valamint annak köszönhetően, hogy a családban a leányág a fiúéval azonos mértékű öröklési joggal bírt, a tengelici uradalom a 19. század elejére számos középbirtokra darabolódott: a Gindlyeken kívül a Jeszenszkyek, a Bezerédjek és a Csapók osztoztak a környékbeli pusztákon. Gindly Orbán fíúági dédunokái már csupán 1500 hold birtokkal rendelkeztek a tengelici határban, azzal is csak az oldalági örökösödésnek köszönhetően.

13 A reformkorban férfivá érő nemzedék kiemelkedő egyéni teljesítménye, hogy az anyagi ellehetetlenüléssel fenyegető folyamatot nem csak felismerte, hanem eredményesen fel is lépett ellene. A siker egyik fontos eleme az a szemléletváltás, aminek köszönhetően a birtokosok a gazdálkodást már nem csupán a rendi helyzetből fakadó termelő tevékenységnek, hanem a pénzszerzés eszközének is tekintették. Az új gondolkodásmód egyik legsikeresebb képviselője Gindly Antal, akit bizonyára a birtokszerző ős, Orbán kereskedő vére is hajtott. Apja, Gindly Károly 1803-ban bekövetkezett halála után gyorsan megmutatkozott rátermettsége: mindjárt a testvéreivel kötött osztályegyezség során. Gindly Károly örökségén hat élő gyermeke osztozott: Antal, János, Teréz, Anna, Katalin és Klára. Mivel a családtagok nem tudtak egymással megegyezni Győr megyét kérték fel az igazságos osztály elvégzésére. Az 1807-ben született megállapodás szerint a csaknem 5200 hold kiterjedésű Tengelicet öt részre osztották, a Vas megyei birtok pedig - több mint 900 hold - egyedül Annának jutott. Két évvel később meghalt János valamint a testvérek egyik nagynénje, Gindly Anna, Apáti puszta birtokosa. A halálesetek miatt újabb osztozkodás vált szükségessé, aminek igazi nyertesévé Gindly Antal vált. A tengelici uradalmon most már csak hárman, Teréz, Antal és Katalin osztoztak, Klára részét teljes egészében Apátiban adták ki, Anna pedig a Vas megyei birtokon 12 Glósz József: Tolna megye középbirtokos nemességének anyagi viszonyai a 19. század első felében. In: Wosinsky Mór Múzeum Évkönyve XVI. Szekszárd, 1991. 10. p. (Továbbiakban: Glósz, 1991.) 13 Tolna Megyei Önkormányzat Levéltára (TMÖL) Tolna vármegye cs. kir. törvényszékének iratai polgári perek (PP) 1854/5. 88