Tolna Megyei Levéltári Füzetek 10. Tanulmányok (Szekszárd, 2002)

Gaál Zsuzsa: Válaszúton dzsentri portrék Tolnából • 83

Tanulmányunk első felében két, egymástól merőben eltérő karakterű és életszemléletü, de helyzetében mégis sok hasonló vonást mutató férfi portréjának megrajzolására vállalkozunk: Gindly Rudolféra (1805-1887) és Csapó Vilmoséra (1840-1933). A véletlennek köszönhetően mindketten közel egy időben, az 1850-es években jutottak nagy vagyon birtokába. Kevésbé szerencsés harmadik hősünk, Döry Mihály (1817-1885), aki az 1848-as változásokat követő időszakban már csupán néhány száz hold birtokosának mondhatta magát. Egy igazi sikertörténet Tolna megye újkori történetében meghatározó szerepet játszó középbirtokos nemesi családok döntő többsége a Rákóczi szabadságharc utáni évtizedekben érkezett a megyébe. A század közepére a birtokviszonyok megszilárdultak, újabb szerzésekre már nem nagyon nyílott lehetőség, így a természetes szaporodás következtében a birtokok nagy fokú osztódása indult meg. Az oldalági örökösödés ezt a folyamatot megállítani nem, legfeljebb, ha mérsékelni tudta. A szükségszerűen bekövetkező jövedelemcsökkenést a mezőgazdasági termelés fejlődéséből eredő termelékenység növekedés nem tudta pótolni. A demográfiai tényezők mellett az okszerűtlen gazdálkodás, a pazarló életmód játszott meghatározó szerepet a nemesi birtokok anyagi megrendülésében, aminek egyik legnyilvánvalóbb jele a gazdaságok nagyfokú megterhelése volt. Az 1830-as, 1840-es években az eladósodás mértéke tovább nőtt; egyre gyakoribbá váltak a zár alávételek és a zálogba adások is.

11 Az általánosan ható kedvezőtlen tendenciákkal szemben csak kevesen tudtak eredményesen fellépni. Közéjük tartoztak azok a középbirtokos családok, amelyek a Tengelic környéki pusztákat birtokolták. Ez a hatalmas, kb. 27.500 hold kiterjedésű terület a 18. század első felében került a Gindlyek kezébe. A birtokszerzők: a Győr város bírájaként nemességet szerző Orbán és fivére, Balázs, akik 11 Glósz József: Kapitalizálódás, tőkeképződés a Tolna megyei nemesség körében (1830-1867.) In: Rendi társadalom - Polgári társadalom. Salgótarján, 1987. 289. p.(Továbbiakban: Glósz, 1987.) 87