Tolna Megyei Levéltári Füzetek 10. Tanulmányok (Szekszárd, 2002)

Hódi István: Az öreg tölgy mesél: Gemenc • 289

utasítást megtagadták. Az történt, hogy amikor a lebontást szóba hozta nekik, azt mondták, hogy ők keresztet már építettek, de soha szét nem vertek és nem is vernek. Ha nincs más kiút, mind kiveszik a munkakönyvüket. Akinek útban van, bontsa le saját kezűleg, még a szerszámjaikat sem adják oda senkinek. A keselyüsi kereszt felirata: Isten dicsőségére s nagybátyám váradi Beöthy István emlékére s halálának engesztelésére. Az éjszakában e kies lakig hangzott a hajó sípjának sikolya a hajóé amelyen szüléidhez utaztál a bajai sírkertbe. Téged egy tűnt kor felejtett itt e hitét becsületét vesztett világban, Te kivételes életű s jellemző jó ember, s hogy elmentél úgy érzem a férfierény szállt Veled a sírba Az Ur azokat sújtja itt, akiket szeret. A keselyüsi kereszt alá ott jártamkor, 1991. május 16-án egy szerény orgonavirág csokor volt helyezve. így maradtak meg a keresztek a mai napig, és remélem, még sokáig. Asszonyfalva (Szomfova) Ez a név fontos szerepet töltött be Gemenc valamikori világában és életében. Minden kétséget kizáróan ez a régi magyar falu az egyetlen, amely a mai Gemenc területén belül valaha létezett. Ennek a régi magyar falunak a helyén van a most ott álló két erdészház, a régi és az új. A régi erdészház, amelyik közvetlenül a véd töltés mellett áll, a valamikori falu templomának alapjára, romjaira van építve. Az 1970 körül végzett tatarozás alkalmával, igen sajnálatosan, a ház északi oldalán a falból a felszínhez 70-80 cm-re kiálló régi templomfalakat, a fal többi vonalához igazítva a kőművesek lefaragták. A régi ház hátsó, északi oldalán van egy pince, amelyet az 1920-as években építettek. Ennek a pincének ásásakor igen sok embercsont, koponya került elő, bizonyítva, hogy egy régi temetőt rejt ott a föld. Amikor ott voltam kerületvezető erdész 1955-ben, megjelent egy fiatal régész, és a valamikori falu helyéről tőlem érdeklődött. 325