Tolna Megyei Levéltári Füzetek 10. Tanulmányok (Szekszárd, 2002)

Hódi István: Az öreg tölgy mesél: Gemenc • 289

En megmutattam neki a régi romfalat az épület hátsó, északi oldalán. Ezután ő a fal hátsó felszínét a vakolattól megszabadította és durván megmunkált vörös kő került elő. Nézegette és kérdezte, hol lehetett ilyen kőbánya. Mindketten arra a megállapításra jutottunk, hogy színe és anyaga alapján a templom falában lévő kő csak Mórágyról származhatott. Elővett egy a Nemzeti Múzeumból származó, német feliratos fénymásolt térképet, amelyen a templom jelezve volt (alté kirche) öreg templom névvel. A szomfovai illetménykertek összes területe akkor 6,5 kh volt, amelyből a régi ház körüli kertet kivéve, 5 kh-at 1920-ben irtottak ki tuskó irtással kertmüvelés céljára. Mindkét kertnek a területén igen sok cserépedény töredék került elő a kertek szántásakor. De nemcsak a kerteken, hanem a ház közelében lévő erdőben is megtalálhatók a régi falu maradványai és bizonyítékai. Ilyen bizonyíték bukkant elő egy rókalyuk kiásásánál. A föld felszíne alatt 30-40 cm-re igen sok faszén, tűzhely, cserépdarabok és egy cölöpös építmény maradványai kerültek elő. Minden bizonnyal a kis Holt-Duna közelsége folytán, amikor még az a Dunának egyik ága vagy éppen a Duna volt, ez a falu révátkelő hely is lehetett. Hogy ez a régvolt falu milyen megközelíthetetlen helyen volt a hajdani erdő,- nádas és mocsárrengetegben, azt jól bizonyították az 1956-os, 1965-ös nagy árvizek. A szomfovai erdészházat és annak környékét a véd töltésen kívül, még gumicsizmában sem lehetett semmilyen irányból megközelíteni. Maga a név is utalás arra, hogy veszély esetén a tatár, törökdúlás idején az asszonyoknak, gyerekeknek fontos és védett búvóhelye volt. Ezt a régi szájhagyomány is megerősíti. Van egy görönd, amelyet, a szájhagyomány szerint, az Asszonyfalvát kereső tőrbecsalt török portyázókról neveztek el. A neve zsákmány görönd. Itt a nőket kereső törököket tőrbe csalták és lemészárolták. Ezt a helységnevet egyetlen régi térképen vagy írásos anyagban nem találtam, csupán egy nagyon öreg decsi gazda mesélte el a valamikori szállásijának. A szájhagyomány szerint Asszonyfalva az 1700-as évek elején vált lakatlanná. Asszonyfalva (Szomfova) régi kiterjedésének és pontos fekvésének megismerésében a véletlen is segített. Egyszer hóolvadás után a töltésen álldogáltam, a 326