Tolna Megyei Levéltári Füzetek 10. Tanulmányok (Szekszárd, 2002)

Cserna Anna: "Iparkodó gazdaság" A lótenyésztés és a lónemesítés ügye • 229

harmadik 20 pengővel járt. Az egyesület anyagi helyzetétől függött, hogy mikor és milyen összegű pénzjutalmakat tudtak adni. A pesti Medárd napi vásáron volt az egyetlen olyan alkalom, ahol a közember a legszebb, saját nevelésű lovát, vagy bármiféle állatát kiállíthatta, és összemérhette másokéval. Hasonló szemle, nemes versengés nem valósult meg az országban.

59 Tolna megye a nemesítésben és a köztenyésztésben az országos mintát követte. A lótenyésztési kedv ösztönzésére, a szorgalom és az ügyesség értékelésére, kitüntetésére csupán ezt a lehetőséget használta ki. A Lótenyésztésre Ügyelő Választottságot illetve a tagokat tisztségükben évente megújította a megyei közgyűlés. Az elnöki tisztet id. Bezerédj István haláláig betöltötte, majd Dőry Miklós táblabíró vette át a helyét.

60 A köztenyésztéssel kapcsolatos tennivalóikat, a hatáskörüket a vármegye és a rendelkezésre álló eszközök szabták meg. Munkájuk eredményét Fényes Elek, a kortárs következőképpen látta: „A műveltebb mezeigazdaság e' megyében igen lábra kapott, 's lehet mondani, hogy országunkban kevés vármegye van, hol ez nagyobb szorgalommal és okszerűséggel űzetnék, mint itt.", „...a lótenyésztés valóban dicséretére válik Tolnának, 's e' tekintetben az első vármegyék közé számíthatjuk. Ugyanis a' h. Esterházy ozorai 's a' gr. Viczay ireghi telivér ménessein kívül a' többi földesuraságok a' paraszt közönségek is nagy figyelmet forditnak e' nemes állat tenyésztésére; kitűnőleg Ireg, Szokoly, Szakcs, Kurd, Nyék 's még néhány helységek semmi áldozatot nem sajnálnak, csakhogy jó mén és anya lovakat kaphassanak...".

61 Feladatuk a lótenyésztés szorgalmazására vonatkozott, és az érdemük nem volt kevés abban, hogy a megyei köztenyésztés a figyelem központjába került, hogy a köznép fogékonynak mutatkozott a kezdeményezésre. A lótenyésztés ügye példa arra, hogy kellenek az álmodozók, az eszmék és az ideák, amelyek cselekvésre sarkallnak. A reformkor egy romantikával telített időszak volt, amikor a képzelet bátran szárnyalt, és az ötleteket a gyakorlatban is realizálták. Gondolkodók, tudósok, írók és TMÖL. KI 507/1841., 843/1843., 782/1845., 198/1846., 229/1847., KJKV 1443/1845., 249/1846. TMÖL. KJKV 2432/1825., 22/1826., 250/1828., 2547/1834., 358/1848. Fényes 300-301. p. 249