Tolna Megyei Levéltári Füzetek 10. Tanulmányok (Szekszárd, 2002)

Cserna Anna: "Iparkodó gazdaság" A lótenyésztés és a lónemesítés ügye • 229

bályzatuk tervezetében a célt következőkben határozták meg: „a honi mezei gazdaság minden ágát a jövedelmezés azon fokára emelni, mellyre a tudományok, művészetek és viszonyaink teljes ismerete által lehetséges. "

5 Az egyesület szoros kapcsolatban állt a vármegyével, így nyilván a programja sem maradt hatástalanul. A kiküldöttség tagjaira hárult pedig azt a megyebeli viszonyokhoz igazítani. Bár követők akadtak szép számmal, mégis csak apró lépések megtételéről beszélhetünk. 1843-ban gr. Károlyi György elnök, Csapó Dániel alelnök és Török János titoknok által hitelesített országgyűléshez benyújtott és a megyékhez elküldött emlékiratukban még mindig a legsürgetőbb teendőik élén „a mezőgazdaság egyetemes felvirágoztatása" állt, ugyanis szerintük ezen alapult a közjólét, az ipar, a kereskedés sikeres fejlődése. Általuk is elhanyagoltnak ítélt mezőgazdaság felemelésére két út vezetett, az egyik a példanevelés és oktatás, a másik a társadalmi viszonyok javításának útja volt. Az előbbit gyakorolták, és ajánlották az ország mezőgazdasági adottságához illő fejletség eléréséhez. Többek között elkészítették a cselédrendszer tervezetét is, amely értelmét egy megyei statútumban való rögzítésekor nyerhetné el. A másik út tekintetében, a közviszonyok korszerű módosításában, a gazdaságban a gátló akadályokat csak a törvényhozás háríthatta el. A mezőgazdaság fejlesztése minden pártkérdésen felül álló életkérdésként vetődött fel. A gondolataik megfontolását remélték a Nemes Vármegye Közönségétől. Következményként fogható fel a tolnai fiókegylet 1845. évi megalakulása, amelynek a tagnévsorában pártállástól függetlenül konzervatívok és reformerek képviselői egyaránt megtalálhatók. Tehát az útmutató szerep testálódott az egyesületre. A lónemesítés ügyét egy percre sem hanyagolták el. A lóversenyeket továbbra is évente meghirdették, bár a nyerési feltételek időközben átalakultak. A hámos és igavonásra befogott lovak már nem vehettek részt a díjakkal járó futtatáson. A jutalmak a megemelt összegekkel igen vonzónak tűntek, így a háromévesek kategóriájában az első helyezett 60, a második 50 és a harmadik 40 pengő forintot nyert. A kétévesek futamán az első díj 40, a második 30 és TMÖL. XIII./9. Csapó család iratai 27. doboz, 8. pallium TMÖL. B. i. ifj. Bezerédj István iratai 89. pallium 248