Tolna Megyei Levéltári Füzetek 10. Tanulmányok (Szekszárd, 2002)

Aradi Gábor: Az optálás kérdése Tolna megyében • 155

A belföldön élő optáló a lakóhelyére illetékes elsőfokú közigazgatási hatóságnál, a járási főszolgabírónál, (törvényhatósági városokban a tanácsnál) vagy a belügyminiszternél tehetett optálási nyilatkozatot.

15 Magyarország területén kívül lakó optáló bármelyik külföldi magyar hatóságnak, de közvetlenül a külügyminiszternek is benyújthatta ezt a döntését. Be lehetett adni ezt az igényt az idegen államnak annál hatóságánál is, amelyet az optálások átvételére feljogosítottak. Az utóbbi esetben azonban ezt a körülményt be kellett jelenteni vagy a magyar külképviseleti hatóságnak vagy a magyar külügyminisztériumnak. Az opciós nyilatkozatot szóban, vagy írásban egyaránt meg lehetett tenni. Szóbeli közlés esetén azonban az átvevő hatóság köteles volt jegyzőkönyvet felvenni, mert a belügyminiszterhez a kérvényeket már csak írásos formában lehetett beterjeszteni. Az opciós nyilatkozatnak a következő adatokat kellett tartalmazni: az optáló szüleinek családi és utóneve, az optáló családi és utóneve, születési helye, ideje, községi illetősége, vallása, családi állapota, foglalkozása és állandó lakhelye, a feleség családi és utóneve, születési ideje és helye, az optálóval együtt élő, 18 évnél fiatalabb gyermekek neve, azok születési helye és ideje. Ezeket az adatokat, lehetőség szerint dokumentumokkal kellett igazolni, melyeket csatolni kellett a beadványhoz. A magyar állampolgárság optálását bizonyító hatósági igazolvány még nem jelentette a magyar állampolgárság elnyerését. Ez ben a formálódó kisantant országaival szembeni feszült viszony, a szükséges diplomáciai egyeztetések lehetőségének szűkre szabottsága. S a késedelem okát láthatjuk abban is, hogy a SHS állam csapatai csak 1921. augusztus 22én vonultak ki az általuk megszállva tartott dél-magyarországi területekről, melyeket 1918 végén foglaltak el. (Tolna megyében Bátaszék és Báta került szerb megszállás alá.) így az itt élők (beleértve ebbe délszláv népcsoportokat is) feletti rendelkezés a megszállás alatt értelmetlen lett volna. E gondolat helyességét bizonyítja az is, hogy a trianoni békeszerződés életbelépéséről 7200/1921. ME rendelet is csak 1921. szeptember 2-án jelent meg 15 Annak érdekében, hogy az elsőfokú hatóságok nehogy túllépjék jogkörüket, azaz ne minősítsék az optálást a 6500/1921. ME. számú rendeletre vonatkozóan körrendeletet küldtek szét az országban. Ebben nyomatékosan arra utasította az alsóbbrendű hivatalokat, hogy ne bocsátkozzanak az optálás jogosultságának elbírálásába, és nem tagadhatják meg az optálási nyilatkozat átvételét. Ugyancsak fontos szempont volt az, hogy az optálási nyilatkozatot és bejelentést az optáló a magyar nyelven kívül anyanyelvén is megtehette. 161