Tolna Megyei Levéltári Füzetek 10. Tanulmányok (Szekszárd, 2002)
Aradi Gábor: Az optálás kérdése Tolna megyében • 155
ennek az engedélynek megszerzéséhez az egyik szükséges feltétel a magyar állampolgárság birtoklása volt. E céllal beadott kérelmekre Tolna megyében is számos példát találunk. Természetesen szeszárusítással foglakozók az optálók között is előfordultak. A dombóvári lakhelyű Karlovics Dániel vendéglősnek azért kellett 1922. május 6-án optálását bejelenteni Tolna megye alispánjánál, mert illetőségi helye, Kulcsárfalu Ausztriához került. 11 Ezekben a nem optálásra vonatkozó beadványokban legtöbben a magyar állampolgárság fenntartását kérték, de voltak olyanok is, akik most akarták azt megszerezni. így tett Sztovicsek Vendel szíjgyártó mester is, aki a háború előtt, mint cseh állampolgár magyar nőt vett feleségül. Gyönkön telepedtek le, de a nagy kivándorlási hullám idején feleségével ő is elment Amerikába szerencsét próbálni. Visszatérésük után újra Gyönkön akartak élni, ezért Sztovicsek 1921. január 26-án beadta kérelmét. 1 Egyes esetekben a kérelmezők magyar állam kötelékéből való elbocsátást kérelmezték, mert csak így nyerhették el az újonnan választott ország állampolgárságát. Palugyay Zsigmond paksi lakos Csehszlovákiába, Prágába tette át lakhelyét és magyar állampolgárságáról is lemondott. (1923. február 20-án küldte el első levelét, melyre a belügyminisztériumtól a pozitív döntést 1923. június 25-i keltezéssel kézbesítették neki.) Hasonló kérelmek esetében a magyar hatóságok vizsgálták, hogy korábbi lakhelyén a kérdéses személy nem állt-e bűnvádi eljárás alatt és nem volt-e adótartozása. 13 A magyar állampolgárság fenntartásának, illetve megszerzésének, és az idegen állampolgárság elnyerésének módját a 6500/1921. ME rendelet határozta meg. A rendelet külön, II és III. fejezetben foglalkozott a magyar és nem magyar optálókkal. 14 11 TMÖL 16215/1940 (belül: 1741/1925). Kulcsárfalu = Allersdorf. Magyarország helységnévtára 1933. (MH, 1933.) Bp. 1933. 692. p. 12 TMÖL AI 14777/1922. 13 TMÖL AI 4634/1923. 14 A rendelet kibocsátásának időpontjában (1921. szeptember 28.) a törvény értelmében már két hónapja folyt, illetve folyhatott az optálás. Ennek a késésnek a magyarázatát több okban is kereshetjük. Az egyik az első királypuccs által kiváltott tavaszi kormányváltás és az ezt kísérő belpolitikai válság lehetett, mely rendkívül megnövelte az új miniszterelnök, Bethlen István előtt álló feladatok számát. Közrejátszhatott a rendelet késői megszületésé160