Tolna Megyei Levéltári Füzetek 10. Tanulmányok (Szekszárd, 2002)

Aradi Gábor: Az optálás kérdése Tolna megyében • 155

telezettséget vállalnak arra, hogy semmilyen módon nem korlátozzák az opciós jog gyakorlását, az említett miniszterelnöki rendelet értelmezése szerint azt jelentette, hogy szigorúan tilos volt bárkit, az opciónak szabad elhatározáson alapuló gyakorlásában rábeszéléssel, fenyegetőzéssel, hatósági rendelkezéssel, intézkedéssel vagy irányítással befolyásolni, korlátozni vagy megakadályozni.

9 A fentiekből látható, hogy az optálás az állampolgárság megválasztását jelentette, melyet a trianoni békeszerződés életbe lépésétől (1921. július 26.) számított 12, illetve 6 hónapon belül kellett megvalósítani. A kiköltözést pedig 1923. július 26-ig kellett befejezni.

10 Nem tartoznak tehát vizsgálatunk körébe azok a magyar állampolgárságért, illetve visszahonosításért folyamodók ügyei, akik ezt nem a kijelölt határidőben tették meg. A magyar állampolgárság igazolására irányuló kérelmek a trianoni békeszerződéstől függetlenül is nagy számban érkeztek a belügyminiszterhez. Ezek nagy részét az iparengedélyekért, ezen belül is az italkimérési engedélyekért folyamodók tették ki, mivel 9 Idézett mü 106-107. p. Az említett cikkelyben az is szerepel még, hogy az opciós jog gyakorlása elé a szerződő felek akkor sem gördítenek akadályt, ha a Szövetséges és Társult Hatalmak és Németország, Ausztria vagy Oroszország között, vagy maguk a nevezett Szövetséges és Társult Hatalmak között olyan szerződés jön létre, mely az érdekelteknek minden más, számukra elérhető állampolgárság megszerzését megengedi. 10 A trianoni békeszerződés életbe lépésének időpontja volt ez a dátum. Ennek az időpontnak a hivatalos kiszámítási szabályát a békeszerződés 364. cikke után következő záró rendelkezések 4. és 5. bekezdése határozta meg. Ezek kimondták, hogy az életbe lépés időpontja az a nap, amikor a békeszerződést megerősítő okiratok - egyfelől Magyarország, másfelől a Szövetséges és Társult Főhatalmak három országának részéről -beérkezéséről felveszik a jegyzőkönyvet. (Halmosy, 1983. 145. p.) Ezzel kapcsolatban a magyar külügyminiszternek külön előterjesztése volt a Minisztertanács 1921. szeptember 2-i ülésén. Meg kellett ugyanis indokolni, hogy annak ellenére, hogy a magyar nemzetgyűlés által 1920. november 15-én ratifikált és 1921. július 26-án becikkelyezett törvény 1921. július 31-én, a kihirdetés napjával lépett ugyan életbe, a trianoni békeszerződés hatályosságának kezdő időpontja öt nappal korábban, 1921. július 26-án van. Magyar Országos Levéltár (MOL) K 27. A magyar minisztertanács jegyzőkönyveinek xerox másolatai (MT JKV) 1921. szeptember 278. 159