Tolna Megyei Levéltári Füzetek 10. Tanulmányok (Szekszárd, 2002)

Aradi Gábor: Az optálás kérdése Tolna megyében • 155

Aradi Gábor AZ OPTÁLÁS KÉRDÉSE TOLNA MEGYÉBEN A magyar történettudomány a címben megjelölt témakört eddig csak kismértékben dolgozta fel. Az eddigi kutatások elsősorban régiókra, megyékre vonatkoztak, az országos összehasonlításra lehetőséget teremtő adatok hiányoztak.

1 A probléma tolna megyei vetületének feldolgozása is most kezdődött. Ezért a tanulmányban közölt adatok a későbbi feltárások eredményeként tovább pontosíthatók és finomíthatok. Mit jelentenek az „optálás", „opció" kifejezések? Erre a kérdésre adom meg a választ a következő sorokban, illetve elemzem a téma szempontjából szükséges törvényi hátteret. Ez a magyarázat- előre is elnézést kérve az olvasótól- a megszokottnál egy kicsit hosszabb kellett, hogy legyen. A részletesebb bemutatás okai: a szónak más, pl. elsősorban gazdasági környezetben való elterjedtsége, a fogalomnak, ebben a dolgozatban hordozott jelentésével jelzett történeti kérdés ismeretlensége a közvélemény előtt. Itt nemcsak a történelem iránt érdeklődőkre kell gondolni, hanem nagyon sok történelemmel foglalkozó szakemberre is. A fogalom az első világháborút lezáró békeszerződésekben, illetve az azokhoz kapcsolódó kisebbségvédelmi szerződésekben jelent meg ott, ahol az állampolgárságról szóló rendelkezéseket tárgyalták. Ennek a tárgyalására a területi változások miatt volt szükség.

2 1 Pl. Erdődi Gyula: A szerb nemzetiség számának csökkenése a DélDunántúlon 1881-1930.= Dunántúl település története V. 1900-1944. I. Veszprém, 1982. Oltvai Ferenc: a Csanád vármegyei szerb optánsok ügye (1922-1930). In: A szerbek Magyarországon, (szerk. Zombori István) Szeged, 1991. A. Sajti Enikő: Kényszerpályán. Magyarok Jugoszláviában 19181941. Szeged, 1997. Sztanisits Alexandra: A baranyai szerbek optálása az első világháború után Pécs, 2000. (szakdolgozat). 2 A győztes hatalmak kisebbségvédelmi szerződdé 155