Tolna Megyei Levéltári Füzetek 10. Tanulmányok (Szekszárd, 2002)

Aradi Gábor: Az optálás kérdése Tolna megyében • 155

I. Az optálás törvényi háttere Magyarországra nézve az optálásra vonatkozó rendelkezések trianoni békeszerződés VII. részében (61. cikktől a 66. cikkig) találhatók. Itt a területi változást az ország feldarabolása jelentette.

3 A 61. cikk kimondta, hogy azok a személyek, akiknek (községi) illetősége (pertinenza - Heimatsrecht)

4 olyan területen volt, amely azelőtt az Osztrák-Magyar Monarchiához tartozott, - és nem a trianoni szerződéssel kialakított Magyarország területéhez került- elvesztették magyar állampolgárságukat, és annak az államnak az állampolgárságát szerezték meg, amely az említett területen az állami főhatalmat gyakorolta. A következő, 62. cikk az előzőben említett általános érvényű szabályozáson belül külön megszorítást tett, amely azonban nem érintette az előző paragrafus hatályát.

5 A magyar állampolgárság elvesztésével emberek tömegei kényszerültek arra, hogy egy számukra, várhatóan idegen államban éljenek ezután. Különösen vonatkozott ez a magyar anyanyelvűekre, vagy az életüket csak a magyar állam keretein belül elképzelni tudó emberekre. Ennek a helyzetnek a feloldását volt hivatott Litvánia a Nemzetek Szövetségébe való belépésekor tett kisebbségvédelmi nyilatkozatot. Ennek tartalma hasonló a Lengyelországgal kötött szerződés rendelkezéseihez Halmosy Dénes: Nemzetközi szerződések 1918-1945. A két világháború közötti korszak és a második világháború legfontosabb külpolitikai szerződései. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Bp., 1983. (Halmosy, 1983.) 53. p. 3 Halmosy, 1983. 105-107. p. 4 A dualizmus kori Magyarországon minden állampolgárnak valamely község kötelékébe kellett tartoznia, azaz községi illetőséggel kellett rendelkeznie. Ez a jogviszony kötelességekkel és előnyökkel járt együtt. A kérdéssel kapcsolatban lásd az 1871. évi XVIII. törvény II. fejezet 4.§.-21. §. 1875. évi XXXV. törvény 1-2 §, 1876. évi 1-15. §. 1886. évi XXII. törvény II. fejezet 3.§.- 20. §. 5 Halmosy, 1983. 106. p. A 62. cikk: Azok, akik a szerződés értelmében a SHS vagy a Cseh-Szlovák államhoz csatolt területen 1910. január elseje után szereztek illetőséget, csak úgy nyernek ezekben az országokban állampolgárságot, he erre az említett államoktól engedélyt kaptak. Engedély megtagadása esetén ott nyernek állampolgárságot, ahol a megadott időpont előtt községi illetőséggel bírtak. 156