Tolna Megyei Levéltári Füzetek 10. Tanulmányok (Szekszárd, 2002)

Csekő Ernő: Törvényhatósági választások Tolna megyében 1871-1917 • 5

kodását. „Nem valami elvhű kortesük volt most Szekszárdon megejtett megyebizottsági választás alkalmával az ellenzékieknek sem, - írja az ellenzéki, függetlenségi lap - akiknek emberük egy kis hivatalos nyomás és megfélemlítés után az ellenzék szavazólapjait, mindjárt a szavazás megkezdésekor egyszerűen zsebre vágta és a városházán készült hivatalos lisztát osztogatta a szavazóknak, aminek természetesen az lett a következménye, hogy azok kerültek a megyebizottságba, akik a hivatalos lisztában voltak felvéve. ".

34 Választók, választókerületek Tolna megyében Az 1871-ben leköszönő megyei testület, az állandó bizottmány 1871. október 24-én tárgyalta a törvényhatósági törvény Tolna megyei végrehajtására választott 97 fős küldöttség javaslaIC tait. Többek közt ekkor fogadták el a megye területének választókerületi beosztását is, mely a megye 122 települését 42 választókerületbe osztotta. Ezek közül hármat, a dunaföldvárit, a paksit és a szekszárdit a választók nagy száma miatt - a törvénynek megfelelően - alkerületekre bontották. A 220 választott bizottsági hely kerületenkénti elosztásánál az 1871-ben használt arányszám szerint 63 választóra jutott egy bizottsági hely.

36 A kerületek beosztása A kerületek a választandó tagok számát illetően széles tartományban mozogtak. A legtöbb bizottsági tagot a már említett paksi, dunaföldvári és szekszárdi kerület delegálta a törvényhatóságba, szám szerint 15, 14 és 13 főt. Kilenc mandátumával nagy választókerületnek számított a bátaszéki és a tolnai is. De a kerületek többségének csak 4-5 bizottsági hely jutott, sőt hatnak három tag választásával is meg kellet elégednie.

37 Utólagosan Tolnamegyei Közlöny 1905. január 5. Dr. Horváth (1978) 211-213. p. E küldöttség nyomtatott előterjesztése a részletes választókerületi beosztás ugyancsak nyomtatott mellékletével megtalálható: TMÖL AI 714/1871. Uo. 15