Tolna Megyei Levéltári Füzetek 10. Tanulmányok (Szekszárd, 2002)

Csekő Ernő: Törvényhatósági választások Tolna megyében 1871-1917 • 5

csak egyetlen korrigálás történt, a hőgyészi kerületnek eredetileg szánt négy helyből egyet elvettek, és a dombóvárinak jutatták. Az 1871. november 13-i megyeválasztást már eszerint tartották.

38 Dr. Horváth Árpád tanulmányában hibásan azt írja, hogy a bizottsági helyek kerületenkénti elosztását a népességszámmal arányosan állapították meg.

39 Mint már többször írtam, ez a választók számához igazítva, azzal arányosan történt. Ebből következik, hogy egy-egy bizottsági tag már a korszak kezdetekor eltérő számú lakost képviselt. A népképviselet elvének e fajta aránytalanságára példa, hogy a tótkeszi kerület három községének 3381 lakója - választóik magas aránya miatt (345, 10,2 %) ugyanúgy 5 bizottsági tagot választhatott, mint a nyolc faluból álló cikói kerület 8243 lakosa. Itt a 303 választó a lakosság 3,67 %-át tette ki. Választójogúak magas aránya miatt a megyei átlagnál - 1000 fő - jóval kevesebb személy jutott egy-egy választott megyei képviselőre még a következő kerületekben: nagyszokolyi (2225 lakos, 5 bizottsági hely: 445 fő), dunaszentgyörgyi (2242, 5: 448), őcsényi (2225, 4: 556), kölesdi (1695, 3: 565), decsi (2375, 4: 593), kistormási (2386, 4: 596). A sor ellenkező végénél az alábbi kerületeket találjuk: faddi (6819, 3: 2273), teveli (7224, 4: 1806), némedi (5103, 3: 1701), cikói (8243, 5: 1648), dombóvári (7329, 5: 1486), závodi (5388, 4: 1347).

40 Érdekes tény, és ha a választókerületek jellemző adatait taglaló I. táblázatra tekintünk, ellenőrizhetjük, hogy míg az először említett kerületek a kistormási kivételével egy településből álltak, addig a másodszor felsoroltak mindegyikét több község alkotta. Az I. táblázatban ez a változás már fel van tüntetve. Dr. Horváth (1978) 213. p. Az összehasonlításhoz az 1869-i népszámlálás népességszámi adatait használtam. 1900. évi népszámlálás I. kötet, Budapest 1902. 516-517.p. 16