Tolna Megyei Levéltári Füzetek 10. Tanulmányok (Szekszárd, 2002)

Ruzsa Éva. Egy kisnemesi család két generációjának küzdelme a deklasszálódás ellen • 115

ségről és -járványról hallottak, a fertőzés azonban a 1890-es évek elején lepi el a várost.

69 Bevételeik éveken át tartó egyenletes megoszlása miatt tartozásaikat folyamatosan fizették. A számadások szerint a visszaérkezett tőke 1884-ig folyamatosan nőtt, viszont ezzel fordítottan csökkent a kamatjövedelmek nagysága. Tendenciáját tekintve természetes a „fordítottság", arányát tekintve azonban nem: az eredeti kölcsönszerződések értelmében a két értéknek egymáshoz közelítettebbnek, egymáshoz viszonyítva kisebb arányúnak kellett volna lennie. Az ok az eltérő kamatrátában található. Míg az első évek az „önkéntes" hitelvisszafizetések és ezeknek a kötelezvények szerint kikötött kamatainak a visszatérítései, addig 1883-84-től növekednek a bíróság által végrehajtás során megítélt kifizetések. A végrehajtási összeg sokszor csak a tőkét, kamatait nem, vagy csak alacsonyabb százalék mellett fedezte, illetve ha mindkettőt is tartalmazta a kamatráta nagysága mindössze 8 % volt. Magyarázata az 1877: VIII törvényben rejlik, miszerint: az ingatlanhitelek után szedhető kamat maximuma 8 %, a bírósági végrehajtás is csak ennyit garantálhatott. Ezt megerősítette az 1883. évi XXV., az úgynevezett uzsoratörvény , amely eltiltotta az ennél magasabb kamatok szedését.

70 A vagyonkezelés idején a másik jövedelemforrás az ingatlanokból származó bevétel volt. Ujfalusy már a gyámi feladatok elvállalásakor jelezte: „Mert nem hiszem, hogy akár az ingatlanok jelen nyomott pénzviszonyok közötti rögtön eladása ... rövid idő alatt keresztül vihető,...". A bartinai majd egy katasztrális hold szőlőt 1882 decemberében 1050 Ft kikiáltási ár után 2420 Ft-ért vette meg Nagy János közjegyző.

71 1881 augusztusától 1883-ig, a szőlőtermesztési eszközök eladásáig a 460 Ft 4 xr bevételből 225 Ft 98 xr művelésre, napszámbérre fordított kiadás leszámítása után 234 Ft 6 xr tiszta haszon származott. A hagyaték felosztásának az adósok fizetési nehézségén túl oka volt a ház eladásának elhúzódása. Nagysága elriasztotta a vevőket, ez alapján a magas kikiáltási ár is, valamint a hasznosítás további lehetősége is. Az örökhagyó életében már egy részét, haláTóth 1990. 271. p. Kövér 1982. 52.p. TMÖL. Tv. Á. L. I. hagy. 1883. febr. 2397/1883. 140