Tolna Megyei Levéltári Füzetek 10. Tanulmányok (Szekszárd, 2002)
Ruzsa Éva. Egy kisnemesi család két generációjának küzdelme a deklasszálódás ellen • 115
la után a nagyobb hányadát bérletbe bocsátották. Az ebből származó jövedelmek a szőlőből szerzett haszonnal együtt az örökösök mindennapi életéhez szükséges kiadásokhoz hozzájárultak, ha azokat teljes egészében az egész időszakban nem is fedezték. 1881-től 1885 decemberéig a 2427 Ft 2 xr bevételt 665 Ft 99 xr. csökkentette, tiszta értékként 1761 Ft 3 xr mutatkozott. A bérlők - a társadalom széles spektrumából - különböző időtartamokra eltérő nagyságú lakrészt béreltek. Krammer János polgári iskolai igazgató-tanító az utcai lakásért, mely egy földszinti és egy emeleti szobából állt, negyedévenként 62 Ft 50 xr-t fizetett. Őt követően a VI. számú csendőrparancsnokság 1884 októberétől 1887 szeptember 30-ig kötött bérleti szerződést a gyámmal, évi 330 Ft-ban, negyedévenkénti előre való fizetésben állapodva meg. Egy utcai lakást egy udvari szobával bérelt évi 216 Ft-ért Steiner Adolf ágens, de megfordult még itt Bátori Dezső és Deutsch Sámuel tanítók mellett Grün Jakab is. A gyámsági törvény a vagyongondnok számára számadási kötelezettséget írt elő. Ennek megfelelően Ujfalusy is évente - egy esetben negyedéves időtartamra - elkészítette a bevételeket és a 79 kiadásokat tartalmazó számadásait. A számadások alapján a vagyon állását végigkövetni nehézkes, ezt már ellenőrzésekkor a számvevő is kifogásolta. Tudniillik: a bevétel és kiadás illetve ezek matematikai különbsége csak a pénzmozgást és ennek pozitív eredményét mutatja, azonban nem tárja fel a kezelés alatt álló vagyon pillanatnyi nagyságát. Ehhez a gyámnak az örökhagyó halála után felvett leltárral kellett volna egybevetnie az elkészült számadást, amellyel a hátralékban maradt követelési értékek is azonnal kimutathatóakká váltak volna. Az 1881 szeptemberi közjegyző előtti hagyatéki tárgyalás, felkészülvén a vagyonrendezés elhúzódására, egy előzetes osztály által az örökösök kiadásainak fedezési módjáról is intézkedik. Ezekre az adósságok és az ingatlanok utáni jövedelmeket rendeli. Az 1877: XX. törvény 115.§ -a szerint a gyámnak az általa kezelt vagyonról évente számadást kell készítenie, még akkor is , ha az örökhagyó ez alól felmentette. Lippich Ujfalusynál ugyanígy járt el már az 1873. évi végrendelete, tehát a gyámtörvény megszületése előtt. 1877 után összeütközvén a megjelölt paragrafussal, végrehajthatatlanná vált. 141
