Tolna Megyei Levéltári Füzetek 10. Tanulmányok (Szekszárd, 2002)

Ruzsa Éva. Egy kisnemesi család két generációjának küzdelme a deklasszálódás ellen • 115

fontosságú, addig a vagyon bevételeiből a mindennapok fedezésére megítélt összeg nagyságában és arányában jelentkezik. A közjegyző előtt megtartott első tárgyaláson erre még nem térnek ki, a végrendeletek ismeretében a vagyon további kezeléséről döntenek: arról, hogy eltérnek az örökhagyó szándékától, mégpedig: a kötvények behajtásán túl az ingatlanok eladásáról is határoznak. Majd az így befolyt összegek kerülnek felosztásra az örökösök között, a kiskorúak pénzét gyámtári kezelésbe utalván. E döntés értelmében a gyám felmondja a kölcsönszerződéseket és felszólítja az adósokat a tőke- és a kamattartozások lerovására. Kiegyenlítésük legtöbb kölcsönző esetében nem egyszerre történt, mind a tőkét, mind a kamatokat részletekben, a kettőt egymástól függetlenül fizették. A gyámi vagyonkezelés kezdetétől 1886 augusztusáig, a hagyatéki osztály tervéig a 16582 Ft 62 xr hitelből 3695 Ft 61 xr - mintegy 20 % - maradt hátralékban, amihez járultak a kamatelmaradások is. Települések szerint figyelemre méltó Bátaszék, amelynek helyzetére Ujfalusy számtalanszor felhívja a figyelmet. Össztartozásából 4591 Ft 60 xr-ból 2279 Ft 33 xr-ral, mintegy a felével maradt adós, míg Szekszárd 7077 Ft 27 xr-ból 1108 Ft 27 xr-ral, 16 %-kal. Az ok korántsem a két község eltérő fizetési moráljában, vagy a gyámtól való távolságban keresendő. Az eltérés a két település gazdasági szerkezetében, főként a mezőgazdaság művelési ágak szerinti megoszlásában és a válság ezekre gyakorolt hatásában rejlik. Míg Bátaszék paraszti tulajdonú területének 20 %-át a szőlő, 80 %-át a szántó, rét, legelő, erdő képezi, addig Szekszárd esetében a Duna és a síkvidékből hirtelen kiemelkedő dombok alig 15 km-es távolsága miatt a szántóföldi termelés súlya a dombokra felkúszó szőlőkkel szemben alulmaradt.

67 Az 1870-es évek utolsó harmadában és az 1880-as évek kezdetén a gabona árak mind a termelők mind a napszámosok bevételeit csökkentették. A bátaszékiek esetében a kieső jövedelmeket a szőlő- és bortermés annyival nem tudta kiegészíteni, hogy a hiteleik visszafizetését folyamatosan teljesíthették volna.

68 Szekszárdot a gabonaválság a főként önellátásra való termelés miatt nem érintette úgy, ahogy a bátaszékieket. A filoxérabetegBalázs Kovács 2001. 173. p. és Glósz 1994. 60-61. p. Balázs Kovács uo. 139