Tolna Megyei Levéltári Füzetek 10. Tanulmányok (Szekszárd, 2002)

Ruzsa Éva. Egy kisnemesi család két generációjának küzdelme a deklasszálódás ellen • 115

Az egy háztartáson belül folytatott házasságon kívüli kapcsolata, az ebből származó konfliktusok a család - funkciójából adódó - rendezetlenségéhez vezettek,

61 amelyek rövidesen hatottak a „törvényes" gyermekek magatartására, tanulmányi eredményére. Lippich - nevelők segítségével - sorsukhoz illő" neveltetést kívánt biztosítani, mellyel „becsületes magyar polgárokká" váhatnak. Vagyis azt kívánta, hogy - legjobb esetben jogvégzett hivatalnokok vagy katonatisztek legyenek. Csalódnia kellett: a mind nála, mind tágabb családjánál meglévő ellenszenvek ellenére előbb Tivadar majd később Aladár fiát volt zr-3 kénytelen mesterségre adni. A magatartási és jellembéli problémák, különösen a nagyobbik fiúnál, Tivadarnál, már az örökhagyó életében megmutatkoztak. Ezért Lippich nagy körültekintéssel igyekezett eljárni a gyám megválasztásában, akire a gyermekek nevelésén kívül a vagyon kezelését is bízni akarta. Választása Ujfalusy Imre személyében valóban szerencsés volt.

64 Bár a két nagyobbik fiúnál jellemüket megváltoztatni nem tudta, nehéz helyzeteikben mégis melléjük állt, barátjára való tekintettel igyekezett a legkényesebb ügyeket is elrendezni. Egyedül Zoltánnál volt képes szigorával, odafigyelésével és a családtól - Csontoséktól és az özvegytől - való elszakítással, idegeneknél való elhelyezéssel, de felügyelete mellett eredményeket elérni. Tóth 1989. 84. p. TMÖL. 1879. augusztus 20-i, 1873. január 1-i végrendeletek, Séner Ferenc 1888. márc. 11-i levele TMÖL. L. I. hagy.: A család ellenszenve az ipar és kereskedés felé annak ellenére fennmaradt, hogy ekkor már Lippich egyik testvére Gyula f őgépész Győrben. Lippich Lászlóné, az örökhagyó sógornője, kedvenc unokaöccse, Aladár felszabadulásakor rezignáltán írja: „ szegény fiú, segittse az Isten ha már azt a' pállyát választotta. "(1884. április 24.) Később Zoltán rövid pécsi gimnáziumi tanulmányakor így fogadkozik: „nem akarok mesterségre menni" (1884. október 30.), mintha Aladárnak a gyámhoz írt tanácsa ellen tiltakozna: jobb lesz őt üzleti pályára adni, mert így nem lesz belőle semmi." (1882. szeptember 2.) Babits Mihály Halálfiai című regényében Döme bácsi alakját Ujfalusyról mintázta meg. Ujfalusy felesége révén Babits nagyanyjának, Kelemen Józsefné Rácz Innocenciának sógora volt. E rokoni kapcsolat révén a gyám a hagyatékból rövid időre kölcsönzött is özvegy Kelemennének. - TMÖL. Tv. Á. L. I. hagy. 1882 évi számadás kiadás 10. 137