Tolna Megyei Levéltári Füzetek 10. Tanulmányok (Szekszárd, 2002)

Ruzsa Éva. Egy kisnemesi család két generációjának küzdelme a deklasszálódás ellen • 115

A mintegy 16600 forintnyi követelésen túl vagyona másik részét az 1881. évi leltárban 7243 Ft-ra becsült ház és földingatlanok adták. Bár Lippich az 1875. évi választói névjegyzék szerint - sőt Aladár fiának születése idején is, 1868-ban - szekszárdi polgár volt, az 1877. évi birtokösszeírás felvételi időpontjában nem rendelkezett a Budai utca 657. számú házzal. Az ingatlant csak felesége budapesti, júniusi halála után vette meg, ekkor telepedett le véglegesen Szekszárdon. A ház a város főutcáján épült, amely azonban távolabb volt a szekszárdi módosabb, illetve a rendiség tekintetében legrangosabb polgárok lakásaitól.

46 Nagysága - emeletes, utcafronti tetőgerendája 24 méter hosszú - és a központhoz való közelsége lehetőséget adhatott az integrálódáshoz. A társasági befogadás elengedhetetlen kelléke a szőlő - közel egy kh-nyi a Bartinán-, amelyből származó tiszta jövedelme elenyésző volt. Az 1878-ban árverésen vett újabb területet halála után a házasságon kívüli kapcsolatából született két gyermekének további tartására szánt. A korszerű üzleti gondolkodás mutatója lehet a tartozási állapot összetétele, a hagyaték esetében a passzív állag. A tartozás önmagában való vizsgálata eladósodást - vagy e felé tartó irányt jelenthet, vizsgálata feltétlenül megköveteli a vagyon egészéhez viszonyított arányának feltárását. Az aktív és passzív tételek matematikai átlaga még nem elégséges mutató, az adósságoknak a gazdálkodási folyamatban játszó szerepét az ingatlanok, típusaik, a gazdasági felszerelések, az ipari vállalkozások, értékpapírok, banki megtakarítások, betétkönyvek strukturális egységében elfoglalt helye határozza meg.

47 Lippich István hagyatéki vagyonának teherrovata a leltár szerint 4070 Ft volt, amelyből 2600 Ft-ot a Szekszárdi Takarékpénztárnál, 1040 Ft-ot a megyei árvatár felé fennálló tartozása tett ki.

48 Dr. Glósz József: Egy dunántúli kisváros és polgárai a XIX. század közepén In.: Nemzetközi kultúrtörténeti Szimpozion Mogersdorf Kőszeg 1990. Szombathely 1994. 66. p. (Továbbiakban Glósz 1994.) Tóth Zoltán: Szekszárd a dualizmus korában (1867-1918) 302. p. In.: Szekszárd város történeti monográfiája 1. k. Szerk.: K Balog János Szekszárd, 1990. (Továbbiakban: Tóth 1990.) A fennmaradó tételek: 100 Ft a Tolna megyei Honvédegylet tagdíja, 330 Ft 9 xr temetkezési költség 130