Tolna Megyei Levéltári Füzetek 10. Tanulmányok (Szekszárd, 2002)

Ruzsa Éva. Egy kisnemesi család két generációjának küzdelme a deklasszálódás ellen • 115

Első gondolatként felmerülhet, hogy a 8 % mellett felvett kölcsönt 12 % ellenében kihelyezte. Az egyik kölcsön azonban házvásárlásból származik, amelyet 1877-ben Preiner Józseftől

49 és feleségétől, Diczenti Teréziától vett meg. Preinerék 1868-ban 1700 forintot kölcsönöztek 6 %-os kamat mellett a gyámpénztártól, és még ugyanebben az évben 8 %-os rátájú, 5000 forintos magánkölcsönt vettek fel Szigeth Mihály gyimóti és ménfői plébánostól.

50 Az árvaszék azon rendelkezése mellett, miszerint az adós az éves kamatokon kívül 10 % törlesztő részletet is köteles évente fizetni, Preinerék a tiszteletesnek is lerónak 1875-ig 2000 forintot. Ekkor Szigeth Mihály felmondja a még fennmaradó 3000 forintos követelést, majd ennek erejéig a jelzálog biztosítékot a Szekszárdi Takarékpénztárnak engedményezi. Feltételezhető, hogy Preinerék 1877-re olyan helyzetbe kerülnek, amely miatt nem tudnak fizetni sem a takaréknak, sem a gyámtárnak és ezért kénytelenek lesznek megválni a házuktól a hozzátartozó kerttel és udvarral együtt. Lippich a házvétellel Preinerék kölcsönei közül csak az árvatárit vállalja át, a takarék felé a tartozást rendezi. Ez utóbbi követelése a hagyaték felé az örökhagyónak fél évvel a halála előtt aláírt váltótartozásából eredt, amikor is megszorulván, gyógyítási költségeire kénytelen volt 2700 forintot felvenni. Lippich István saját tőketartozásai még inkább tükrözik óvatosságát. Kintlévőségei mellett csak annyi adósságot vállalt, amennyit a részben és esetlegesen elmaradható kamatbevételek mellett még fizetni tudott. Tudniillik: az általa nyújtott kölcsönök határidejének lejárta nem hozta automatikusan a pénz visszaérkezését, s ez azt eredményezhette, hogy az addig fizetett, kamatöszszegek kieshettek. Magatartása még inkább érthető az 1870-es évtized második felének gazdasági visszaesését figyelembe véve, TMÖL. AI. 714/1871. és 1001/1875. iratai szerint: Preiner József az adóhivatali kimutatás szerint 1870-ben Szekszárd város 50. legnagyobb adófizetője volt, 70 Ft 58 xr adójával; 1874 évi állami egyenes adó kimutatás szerint foglalkozása szatócs, 96 Ft adót fizetett. Az adatokért köszönetet illeti az adatközlőt, Csekő Ernőt. Tóth Zoltán fent említett munkájában közli az 1873. év adófizetőinek névsorát, amelyben Preiner a 38. helyen szerepel Lippich István édesanyjának lakhelye 131