Tolna Megyei Levéltári Füzetek 10. Tanulmányok (Szekszárd, 2002)

Ruzsa Éva. Egy kisnemesi család két generációjának küzdelme a deklasszálódás ellen • 115

határozták el, amelybe a keletkező hagyatékok és a fent említett kölcsönök éves törlesztő-részletei befizetését rendelték el mindaddig, míg az illető község teljes árvavagyonának 20 %-át, vagyis 1/5-ét el nem éri.

44 Mivel ennek megtörténte több évig is elhúzódhatott, a gyámpénztári hitelforrás ideiglenesen elapadhatott. A nehéz időszakban kölcsönként egyedül a magánhitel maradt, természetesen magasabb kamatráta, általában 12 % ellenében, így tehát mindkét fél sajátos kényszerűségéből adódó helyzetének összetalálkozása, a hitelező-adós viszony létrejötte - remélvén a rövid időn belüli dinamikus fellendülést, amely a pénz viszszatérülését, a visszafizetést biztosítja. A kölcsönök átlagos nagysága 184 Ft, a legkisebb 50, a legnagyobb 400 Ft volt, melyek 25 család között oszlottak meg. Az összegek felvételére különböző időpontokban került sor, egy család több kötelezvénnyel is rendelkezett. Ez Lippich számára is kedvező volt: egyrészt a kis összegű és más-más időpontokban történő kamatfizetések, illetve tőkelerovások folyamatos bevételt eredményeztek, bukás esetén kisebb veszteséget okozhattak. Ez utóbbiak elkerülését a szerződésekben biztosítékként szolgálta elsőként az ingók árverezési és az ingatlanok jelzálogi bejegyzéseinek rögzítése. A jelzálog az adós akár több ingatlanára is bejegyzésre kerülhetett, melynek a legvégső esetben történő eladása által a hitelező pénzéhez juthatott. A jelzálogbejegyzés így is rejtett magában kockázatot. Az ingatlanokat értékükig akár több magánés jogi személy terheltethette. Az adós csődje esetén az árverés megindult, ennek sikeressége esetén - függetlenül az értéken vagy az alatt történő eladástól - a községi és állami adók levonása után a bíróság határozta meg a kielégítés sorrendjét, sőt a hitelezőknek kifizetendő összeg nagyságát is. A peres eljárás költségeinek kifizetése után a nyújtott hitel töredéke maradt csak meg, a kamattartozások elvesztek. Előfordult az is, hogy az adós a végrehajtás alól igyekezett kivonni és eltitkolni a tulajdonában lévő egyéb ingatlanát.

45 TMÖL. Tolnavármegye árva és gyámügyi szabályrendelete Perczel család iratai. III. Vegyes iratok 3/b.: Alapszabályok gyűjteménye 2. tétel TMÖL. Tv. A. L. I. hagy.: Brünner József bátaszéki adósra vonatkozó 1884. május 20. 4490/1884. irat 129