T. Mérey Klára: Rendhagyó válogatás egy életműből - Tolna Megyei Levéltári Füzetek 9. Tanulmányok (Szekszárd, 2000)

A helytörténetírás történelmi és módszertani problémái, különös tekintettel a délkelet-dunántúli mezőgazdaságtörténeti kutatásokra (Részlet)

nyen emelkedett, a szántóföld területe 1780-1828-ig 163 000 m. holdra, a rét 74 ezer kaszásról (1 kaszás a föld minősége szerint 800-1200 négyszögöl volt) 58 000 kaszásra csökkent. S ha valakit még ezután is kétség gyötört, csak az 1828. évi országos összeírás­nak egy, a megye alispánjának levéltárában fent maradt kimutatását kell megnéznie, amely községenként sorolja fel az úrbéri földbirtok csökkenésének mennyiségét 1767-től 1828-ig. További kutatás feladata volt annak megállapítása, mikor kezdődött egyes községekben a jobbágyok ellenállása. Volt, ahol közvetlenül az úrbéri birtokrendezés után még nem mutatkozott elégedetlenség, mert a jobbágyokat leszerelte a több föld, de utóbb, a közös legelő elkülönítése vagy az erdőhasználat kérdésében mé­gis összeütközésre került sor, s az akkor meginduló per folyamán sok egyéb régi igazságtalanság is felszínre került. Mindenesetre az tény, hogy a telekszám gyarapítása 1846-ban a földesuraknak kerek számban 205 800 gyalog, vagy 102 900 igával végzendő robotnap­pal jelentett többet mint 1767-ben, noha az úrbéri föld mennyisége lényegileg kevesebb lett, mint amennyit a jobbágyok 1767-ben használtak. Ez a kép némileg ellentmond a ma történettudományunkban képviselt és kirajzolt országos képnek, s még nem ismerjük az elté­rés okát. Meggyőződésem azonban, hogy a parasztság keserves és mély elkeseredettsége mögött az ő történeti igazságuk ereje lap­pangott. Legyen szabad még egy harmadik kérdéscsoportot is ki­emelnem a két forradalmi esztendő, 1848 és 1849 gazdaságtörté­neti eseményei kapcsán. E két esztendő eseményeiről már sokat írtak, mégis maradt egy fontos gazdaságtörténeti probléma. So­mogy megyével kapcsolatosan már az 1869. évi ún. földosztó mozgalom tanulmányozása során feltűnt nekem, hogy milyen rendkívül mély gyökerei voltak ott a szabadságharcnak és Kossuth kultuszának. Megvizsgáltam statisztikailag, hogy mit adott a forra­dalom Somogy megye parasztjainak. S ez a felmérés igen érdekes eredményeket hozott. Mindenekelőtt kiderült, hogy az 1848. évi felszabadító törvényeknek az a felemás intézkedése, amellyel ­többek között - a robotterhet és a telkek és házak utáni szolgáltatást válság nélkül eltörölte, az úrbéri jobbágy népességre vonatkozólag ­de változatlanul hagyta a szerződéses zsellérekre nézve - megyénk­99

Next

/
Thumbnails
Contents