T. Mérey Klára: Rendhagyó válogatás egy életműből - Tolna Megyei Levéltári Füzetek 9. Tanulmányok (Szekszárd, 2000)
A helytörténetírás történelmi és módszertani problémái, különös tekintettel a délkelet-dunántúli mezőgazdaságtörténeti kutatásokra (Részlet)
több falu lakossága a halált is vállalni kész igazáért és nem egy jobbágyot utol is ér közülük a halál: kiküldött katonai karhatalomnak esnek áldozatául, puska vagy szurony sebzi halálra őket, vagy pedig Kaposváron, a piactéren megyei ítélet alapján verik agyon, vagy örökös nyomorékká egy-egy vezérüket. így még ha nem is a gazdasági adottságokból indulunk ki, hanem csak az akkori gondolkodásmódba, a megmerevedett tekintélytisztelet világába képzeljük magunkat, akkor is logikusan következik, hogy a jobbágyoknak „nagyon igazuknak" kellett lennie, ha ilyen heves ellenállást fejtettek ki. S ha a rejtély megoldásának kulcsát keressük, azonnal kiderül az ellentmondás látszólagossága. A megyéhez küldött földesúri jelentésekkel ellentétben, az uradalmi levéltárakban található ügyvédi levelezésekben a gazdaság vezetői mindig azzal érvelve ajánlják a földesúrnak a reguláció elrendelését, hogy ezáltal az uradalmi föld növekedni fog. A jobbágyok eddig a pontosan ki nem mért határokban sokkal több földet bírtak, mint amennyit az urbárium számukra előírt. így a földek felmérése azt jelentette, hogy az addig általunk használt úrbéri földeken több telek alakult, vagyis emelkedett a szolgáltatás, sőt gyakran az azelőtti jobbágyföldekből a földesúr is kikanyarított magának egy majorságra való birtokrészt. Ez történt több somogyi községben, ahol az ún. pusztákon gyakran telki földek is voltak, amelyeket a földesúr - a rendezés során - magánbirtoknak nyilvánított. (Sári pusztán pl. 63 jobbágyház és 14 jobbágytelek jutott gróf Hunyady birtokába, Karádon pedig több telkes jobbágy zselléri sorba süllyedt, amikor két pusztát a földesúr majorsági birtoknak nyilvánított. Itt ez a tény olyan heves ellenállást váltott ki, hogy a községben éveken át forrt az elégedetlenség, amely az elköltözéstől a fegyveres ellenállásig a jobbágyság minden fegyverét felvonultatta.) Másutt a jobbágy nem kapott kevesebb földet, sőt - a holdakat 1500-1600 négyszögöllel számítva - még meg is toldották a jobbágy földeket, ugyanakkor azonban az addigi jó, száraz és községhez közeli földek helyett nedves szántóföldeket juttattak nekik. Ezt történt például a Széchenyi-uradalom egyes községeiben, amint ezt az egyik ügyvédi levél elárulja. A jobbágy kézen levő szántóföldek minősége és mennyisége az egész megyében a megyei adóöszszeírási ívekből kitetszően jelentékenyen csökkent, illetve romlott, így, miközben a telekszám és utána szolgáltatott robot jelentéke98
