T. Mérey Klára: Rendhagyó válogatás egy életműből - Tolna Megyei Levéltári Füzetek 9. Tanulmányok (Szekszárd, 2000)

Az erdőgazdálkodás Somogy megyében

telkek számának szaporításával az uraság erdejéből kell ismét erdőt kiszakítani. 121 A jelentés szerzője álláspontját a Somogy belsejében levő uradalmi erdőkkel kapcsolatban fejtette ki, és véleménye - úgy lát­szik - megyénk területén egyedülálló. Szempontjai elgondolkodta­tóak. Az erdő szétválasztását javasolta, ami kétségkívül megköny­nyíti a rendszeres erdőművelést. Ennek érdekében az uradalomnak még áldozatoktól sem szabad visszariadnia, bár ezek is látszólago­sak, mert utóbb az uradalomnak hasznára, a jobbágyoknak hátrá­nyára szolgál a szétválasztás. A jobbágyoknak Somogyban ez idő tájt sehol sem volt saját erdejük, és így a teljesen jobbágyok használatában levő erdő gon­dolatának felvetése újszerű és véleményem szerint progresszív ja­vaslat - minden hátsó gondolata ellenére. A 20-as évektől, tömegesen pedig az 1836. évi törvények után megyénkben a földesurak - az „erdőművelés rendjére" hivat­kozva - igyekeztek jobbágyaikat az erdőben lévő legelőikről mindjobban kiszorítani, faizási jogukat korlátozni. Az erdei legel­tetés szétválasztását szabályozó törvény előtt még jóformán kor­látlanul tehették ezt a földesurak, amint pl. azt a városhídvégiek esete mutatja, akiknek erdei legelőjét makkal vetették be 1820­ban, 122 vagy a batéiak panasza, akiknek jó erdei legelőjét egy ned­ves, sasos legelővel cserélték fel 1821-ben, a jobbágyok „keserves kárával", 123 . - A kaposváriakat „razura" (vágások) tételének ürü­gyével tiltották ki az addig zavartalanul használt városkörnyéki erdőkből 1820-ban. 124 Az 1836. évi törvények végül is jogilag szabályozták a le­gelők szétválasztását. Az erdei legelőn levő fák és azok gyümölcsei továbbra is a földesúr birtokában maradtak. Az ezután meginduló úrbéri perekben a jobbágyok az addigi közös erdei legelőjüknek csak egy negyed részét vagy még kisebb hányadát (megyénkben általában telkenként 8-12 holdat) kaptak, s ezen is a földesúr fenn­tartotta magának a makk- és gubacsszedés jogát, ami gyakorlatilag OL Széchényi lt. 225. IV. 15. B. 450-7.p. KÁL Reg. Urb. Városhídvég, 1823. aug. 5-én kelt mezőkomáromi uradalmi tisztség védekezése és f. hó 12-én kelt megyei küldöttségi jelentés. Uo. Reg. Urb. Batéi per, 1821. (1821. jún. 30-án kelt jelentés) Uo. Kaposváriak 1820. febr. 3-án kelt panaszos levele. 84

Next

/
Thumbnails
Contents